Könyvek hol kapható? (árak, boltok)

Beleolvasok „A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek.” Talán eltelt egy másodperc, talán kettő, talán egy sem. Eldördült az ágyú, megrepedt a hegy. Gerlóczy Márton többkötetes identitásthrillerének második része ott folytatódik, ahol az első véget ért. A DNS-eredmény megérkezett a szicíliai kisváros csöndes sikátorába, a családregény szereplői szétszéledtek, és a történet helyén elindul a lefelé szívó gyors, forgó mozgás. Az aparegény apa nélkül marad. A Fikció második része utazás a tudat mélyére, kényszerleszállások, vulkánkitörések és frontális ütközések örvénylése egy családtörténetben önmagát kereső ember identitása körül.  „Ötödik napja nem tudtam, ki az apám. December 26-án ágyúdörrenésre ébredtem. Hallottam, ahogy a galamb felröppen a helyéről. Nem nyitottam ki a szememet. Láttam, ahogy a házak fölé repül és körülnéz. A Via Santiglián föl-le cikázott a dörrenés visszhangja, mintha vödrökkel rohangálnának a sciclitanók tüzet oltani. Sorra csapódtak ki a spaletták, az egyik teraszról csipás szemű szobakutya ugatta a kolostort, ahonnan fehér füstöt fújt a város fölé a szél. A magasból, ahonnan lenézve Scicli összenő a sziklákkal, és mint egy barokk tükör, sárgán ragyog a reggeli fényben, láttam, hogy a távolban szürke karfiolfelhő emelkedik a horizont fölé. Az Etna! A DNS! A robbanás, gondoltam, és kinyitottam a szemem.”

Dr. Szuromi András a természetes szülés, a szüléstámogatás elkötelezett híve. Szenvedélyesen hirdeti, hogy az orvosoknak a biztonság megteremtése mellett nem szabad mesterséges szerekkel, „gyorsító megoldásokkal” beavatkozni a baba világra jövetelének folyamatába. Türelemmel, támogatással kell az anyák mellett lenniük, felelevenítve az évezredes hagyományokat, s tanulva a múlt bölcsességeiből, megengedni, hogy az anyák hallgathassanak ősi megérzéseikre. Vallja, hogy a napjainkban szinte rutinszerűen adagolt oxitocininfúzió nem szolgálja sem az anya, sem a baba javát, sőt árt nekik! Felborítja a szülés természetes menetét, akadályozza a szülő nő hormonjainak, testének amúgy tökéletes működését, és kihat a baba állapotára is. A harmincéves tapasztalattal rendelkező szülész-nőgyógyász szerző részletesen taglalja, mi lehet az oka, hogy mégis ennyire elterjedt az oxitocinadagolás, kitér arra, hogyan lehet elkerülni ezt úgy, hogy a szülés az anyának felemelő és magasztos tapasztalatot nyújtson, és a kicsinek se legyen megrázó a kinti világgal való első találkozás. Részletesen ír az epidurális érzéstelenítés és a mesterségesen adagolt oxitocin összefüggéseiről, de a „bababarát” császármetszésről is. Mindezeken túl megismertet a gyermekvállalásra vagy már szülésre készülő anya helyes táplálkozásával, megnevezi az ártó anyagokat, melyeket feltétlenül el kell kerülni, legyen az akár gyógyszerkészítmény, akár élelmiszer vagy a háztartásban alkalmazott anyag. A kötet nagy erénye, hogy lépésről lépésre végigvezet a szülés folyamatán, kezdve attól, hogy belépünk a szülőszobába. Tanácsokat ad, mit vigyen magával a kismama a szülésre, és arra is kitekint, hogy a támogatók miben és mivel segíthetnek leginkább az anyának. Szuromi doktor célja, hogy a szülés-születés valóban csodás eseménnyé váljon mindenki számára.

Milyen hangja van a szirénázó autónak? És a bugyborékolásnak? Hogy „beszél” a béka? Milyen hangot ad ki a méhecske? Hogy is hangzik a „jóéjt” puszi? Ebben a könyvben te magad adod ki a hangokat! A hangutánzás elősegíti a kicsik nyelvi fejlődését, és játékosan bővíti a szókincsüket.

A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által „a világ háborújá”-nak nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogyan azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen. Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a gyűlölet évszázadának paradoxona mögé kíván betekinteni. Rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A kutatás során elvezeti az olvasót a szibériai sztyeppétől a lengyelországi síkig, Szarajevó utcáitól az okinavai partokig, a guatemalai temetőktől a vérben ázó kambodzsai rizsföldekig. A szerző által kínált válaszok újszerűek, ugyanakkor meggyőzőek. Az ábrázolt időszakot fenekestől felforgatta a gazdaság szeszélyes kiszámíthatatlansága. A multikulturális közösségeket szétforgácsolta a gazdasági fellendülés és hanyatlás gyors váltakozása. Ráadásul ez volt az a korszak, amelyet alaposan megmérgezett a kibékíthetetlen faji különbségek gondolatköre. És mindenekelőtt ez lett a hanyatló régi birodalmak és a zsákmányra éhes, új államok közötti harc kora. Hogy ki nyerte meg „a világ háborújá”-t? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a „Nyugat”. Sőt egyesek „Amerika évszázadá”-ról beszélnek. Niall Ferguson szerint azonban a XX. század legjelentősebb változása nem más, mint a nyugati világ Ázsia fölött gyakorolt erőfölényének hanyatlása, amely 1904-ben Japán Oroszország feletti győzelmével vette kezdetét, és az 1978-as kínai gazdasági újjáéledésben csúcsosodott ki. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén A világ háborúja című mű forradalmi módon újraértelmezi a modern kort. Ajánlók, interjúk, kritikák:

Beleolvasok A magyar olvasók körében is népszerű norvég írónő, Linn Skåber érzékeny a generációkat foglalkoztató problémákra. A szívem egy bezárt bódé című kötetében a kamaszok világában mártózhattunk meg, a Ma négykézláb akarok járni címűben pedig a felnőttkor, a középgeneráció kaleidoszkópját mutatja meg. Linn ezúttal az idősebb nemzedék örömeit, bánatait, ünnep- és hétköznapjait kívánja láttatni és éreztetni az olvasókkal. Interjúkat készített, megfigyelt, átölelt és írt. A szövegeket melegség, humor, bölcsesség, bánat, boldogság, poétika hatja át – és legfőképpen mély érzelem meg finom rezdülés. Linn Skåber egyedülálló stílusa és Lisa Aisato ecsetvonásai révén az idősebb emberek és a sorsok átélhetően jelennek meg az olvasó előtt. És ki ne szeretné megismerni az idősek gondolatait és tapasztalatait, hogy számot vethessen saját életével, és jobban megismerhesse önmagát? „Korábban fogalmam sem volt arról, hogy Linn Skåber mennyire csillogó szerző. Most már tudom” – Tor Hammerø, Nettavisen „Mindketten elpirulnak, és valahányszor megszólalnak, elpirulnak és bólintanak egymásnak. Szemlesütve mosolyognak, pedig igazából azt akarják, hogy a másik lássa. Talán ráismernek erre a mosolyra? Száz évvel korábbról, valahonnan, egy strandról, egy parkból, az utcáról, egy étteremből? Vajon fiatalon látták egymást valahol? Olav illik mellé. – Úgy nézünk ki, mint két régi bőrtáska – mondja Grethe, és Olav nem nevet, csak bólint, és ő is végighúzza az ujját a vasmacskán, de mivel Grethe keze is azon pihen, azon simít végig, ide-oda húzogatja rajta a kezét, mintha nem tudná, mi egyebet tegyen. Nem mer Grethe szemébe nézni, csak jólesően simogatja. Grethe sem mer az ő szemébe nézni. Nem tudja, mi történne, ha a szemébe nézne, úgy reszket belülről, mintha éhes lenne, mintha levegő után kapkodna, mintha fiatal lenne.” (részlet)

Itt az ideje elbúcsúzni a CUMITÓL, Nyuszkó azonban aggódik: mi lesz vele cumi nélkül? Amíg rá nem jön… A kicsi gyerekeknek nem könnyű megválniuk a cumijuktól, hiszen a cumizás nem egyszerűen egy szokás, hanem sok esetben ebből kapnak vigaszt, ez nyugtatja meg őket, ehhez fűződik az elalvás rituáléja… A kötet a cumiról való leszoktatásban nyújt segítséget.

A sci-fi irodalom kedvelői újból elmerülhetnek Erdész Róbert „My Words” világában. A „Colossus” után most itt az „Isten hozott az elmémben”. Kétszázezer világ. Kétszázezer összekapcsolódott, titokzatos céllal bolyongó űrobjektum. A múltjuk ismeretlen. A Föld csak egy bizonytalan emlék. Van, aki hisz benne, van, aki nem. Talán sosem létezett. És most a világok alkotta hatalmas rendszer, az évszázadok óta működő Föderáció is a nemlét határára sodródik. Ijesztően közel kerül a teljes széteséshez. Ebben a lassan kialakuló káoszban akad össze két életút. Az egyik egy tömeggyilkosé, akit személyiségváltoztatásra ítéltek, ám az agyában végzett beavatkozás után tettének emlékei az őrület határára sodorják. A másik egy múltját vesztett nőé, akit épp az emlékek hiánya kerget az őrületbe. Egymásba kapaszkodva próbálnak túlélni, miközben a szemük láttára omlik össze körülöttük minden.   A két kötet egyben 544 oldal 1. kötet - 224 oldal 2. kötet - 320 oldal

A számos kukucskáló lyuk lapozgatásra hívogat, fejleszti a kézügyességet és a beszédkészséget. Így lesz egy kedves könyvecskéből igazi kukucskálós móka az apró gyerekkezekben.

A Csoszogi, az öreg suszter című novella József Attila egyetlen, kerek egészként önmagában is értékelhető prózai műve. Maga a történet önéletrajzi ihletésű. A novella egy zsémbes öreg suszterről szól, akiről a bevezetőben kapunk leírást. A mesterhez beállít egy kisgyerek. Párbeszédük során kiderül, mekkora szegénységben él a kisfiú, a javítani hozott cipő szinte már használhatatlan. Csoszogi rideg modora mögött azonban érző szív dobog: megjavítja a cipőt, s a félénken a tenyerébe csúsztatott ötven fillérből „véletlenül” nyolcvanat ad vissza – az ágrólszakadt kisfiú így gazdagabban távozik. Csoszogi jólelkűségét közvetett módon tükrözi az írás, hiszen mindvégig igen gorombán bánik kis ügyfelével. A tanulság azonban egyértelmű: a szavak, tettek ellenére a valós szándék számít. Irgalmat pedig nemcsak a gazdagok gyakorolhatnak, hanem a szegények is. A Csoszogi, az öreg suszter önálló kötetben utoljára 1952-ben, az Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Viszont továbbra is része az általános iskolai tananyagnak, és törzsanyag az órákon. Színjátszó körökben is gyakran foglalkoznak vele, hiszen tematikája, morálja örök érvényű. Ráadásul a novella egy kisgyerek nézőpontjából foglalkozik az irgalom, a jótékonyság és a segítségadás kérdéseivel, ezáltal a gyerekek is könnyebben azonosulhatnak a témával. A Csoszogi, az öreg suszter a magyar irodalom egy fontos, apró gyöngyszeme. A Scolar Kiadó a mű jelentőségének megfelelően önálló kiadásban jelenteti meg József Attila írását. Az önálló kötetben való megjelenés az olvasás élményét is növeli. A kiadó Békés Rozi illusztrátort kérte fel a képanyag elkészítésére. A számos szakmai díjjal elismert, nemzetközi hírű művész rajzainak, akvarelljeinek finom, érzékeny jellege kiválóan illik a meséhez, és még vonzóbbá, érdekesebbé teszi a kis olvasók szemében. Ajánlók, interjúk, kritikák:

1979 nyarán történik szörnyűség történik a gyönyörű Balti-tengeri szigeten. A féltestvérek, Erika, Laura és Molly minden évben itt töltik a nyarat temperamentumos apjuknál, Isak Lövenstadnál. A három fiatal lány gyorsan változó, kiszámíthatatlan viszonyt alakít ki a többi ott nyaraló vendéggel, köztük Ragnarral. A gátlásos fiú mindig fut valaki elől, Isakhoz pedig valamiféle furcsa vonzalom fűzi.A tragédia után huszonöt évnek kell eltelnie, hogy a nővérek visszatérjenek a szigetre, és szembenézzenek a múlttal. Az Áldott gyermek a bűn, a felelősségtudat és a megbékélés, az emlékezés és a felejtés közti sodródást írja le, miközben a cselekményt a nyers érzékiség és az erőszak hullámai festik alá. Az egyes élettörténetek törékeny közös sorssá fonódnak – ám e közösségben szinte bárki kívülállóvá, kitaszítottá és üldözötté válhat. Az Áldott gyermek három nő életét mutatja be rendkívüli gazdagsággal, emellett pedig szokatlanul szép portrét fest egy édesapáról. Linn Ullmann az elmúlt néhány évben a kortárs skandináv irodalom egyik legmarkánsabb, emblematikus szerzőjévé nőtte ki magát. Regényeit számos nyelven, mintegy harminc országban adták ki.