Könyvek hol kapható? (árak, boltok)

Bécs, 1768. Egy félelmetes árnyalak tartja rettegésben a várost, aki most a tizenkét éves Wolfgang Mozart ellen tervelt ki valamit. Az idődetektívek saját bőrükön tapasztalják, milyen gátlástalan az Árnyak Fejedelme, aki  elrabolja Kimet és így akarja kényszeríteni Leont és Juliant, hogy lopják el Mozart kottáit! Vajon ki bérelte fel a tolvajt? A kis nyomozók egy irigykedő ifjú tehetségre gyanakodnak…

Beleolvasok Fekete Richárd verseiben az eget felhők, madarak és emlékek népesítik be, elég felnézni, és előtűnik a múlt. Kérdések és válaszok között bolyongunk, és mintha mindig kicsusszanna ujjaink közül, amit keresünk: hogy is volt? Mit tettünk? Mit kellett volna tennünk? És ki kérdezi mindezt? A beszélő a fogantatás nyomait kutatja a tenger hullámai, az esőcseppek, a fák között – a szerelemnek, a gyermek életének, a családnak eredetét. Mintha fényképalbumot lapoznánk, melyben elmosódott képek őrzik mindazt, ami tudható.

„A lókolbászok akarták így. A lejárt májasok. A kolozsvárik. Ők mentettek meg, hogy újra embernek érezhessem magam. Két dolgot határoztam el. Egyedülálló leszek. Az egyedülállóak annyit kufircolnak, amennyit akarnak. Csemegepultos leszek. A piac az élet szinonimája. A csemegepultosok élnek. Emberek közt. Élő és holt szövetek, Lalikám, erről szól majd az élet.”  Gerlóczy Márton egyik legnagyobb erőssége, hogy a bennünket körülvevő hétköznapi világ abszurditását humorosan, ugyanakkor rendkívül érzékletesen teremti újra szövegeiben. Időnként már-már szociológiai igényű fejtegetései ugyanolyan szórakoztatóak, mint a szarkasztikus jellemrajzok és a csattanós anekdoták. Az először 2009-ben megjelent A csemegepultos naplójának új kiadását az olvasók érdeklődésén túl a regény színpadi adaptációjának bemutatója indokolja.     „Amikor először magára hagytam a lovasban, féltem, hogy sokat fog bénázni, de ügyesen helyt állt. Jókat nevettünk együtt, és vele söröztem életemben először a munkahelyemen. Soha nem fogom elfelejteni azt az időszakot.” (Zsuzsanna, boltvezető) 

„Az alkimista szimbolika kutatása éppoly kevéssé távolítja el a kutatót az élettől, mint a mitológia tanulmányozása: nem jobban, mint amennyire az összehasonlító anatómia távolítja el az élő ember anatómiájától. Épp ellenkezőleg, az alkímia a szimbolika valóságos kincsesháza, a szimbólumok ismerete pedig roppant nagy segítségünkre van a neurotikus és pszichotikus folyamatok megértésében.” C. G. Jung terjedelmes életművén belül a Mysterium Coniunctionis a kései évek legfontosabb munkájának tekinthető. A szerző egyszer úgy fogalmazott: mindig fájdalommal töltötte el, hogy a mélylélektanban belső kényszerűség folytán a szellemi kultúra oly sok területével kell foglalkoznunk, hogy sehol sem juthatunk el a szaktudományos kiteljesedésig; az alkímiában viszont olyan területre talált, amelyet érdemes volt átfogóan feltárnia. Az alkimista hagyomány ugyanis megnyitotta számára annak lehetőségét, hogy objektíven adott párhuzamos anyaghoz kapcsolódva mutassa be a tudattalanba való közvetlen, személyes „alászállása” során szerzett élményeit és felismeréseit, lehetővé téve egyszersmind azt is, hogy utóbbiakat összekapcsolja az európai szellem fejlődésének történeti gyökereivel. Az alkímia azonban nem csak a modern mélylélektan történeti előzményét jelenti: Jung a Pszichológia és alkímiához írt bevezetőjéhez nem véletlenül használta fel egy modern természettudós álmait, hiszen fölöttébb valószínű, hogy az alkímia szimbolikája előrevetíti a tudattalan pszichológiájának a mikrofizika eredményeivel való egyesítését, mely utóbbiak kutatása továbbra is előttünk álló feladat. Elképzelhető volna, hogy az anyag, mint Jung vélelmezte, a psziché konkrét aspektusa, de nem a személyes pszichéé, hanem a kollektív tudattalané, és hogy ebben az esetben az archetípusok nem csupán ez utóbbi stukturális dominánsai, hanem a világot általában is formáló tényezők – a szinkronicitási jelenségek legalábbis ebbe az irányba mutatnak. Az alkímia nyelvezetéhez nem szokott olvasó kezdetben megütközhet a szimbólumok tömkelegén és jelentésük zavarba ejtő átfedésein; azonban ha beleolvasott volna az alkimisták néhány eredeti írásába, feltétlenül belátná, hogy Jung e területen a maga szinoptikus eljárása révén hatalmas tisztázó munkát végzett, amennyiben egyfajta „extractio animae”-t, vagyis a léleknek a káoszból való kivonását hajtotta végre. A bevezető jellegű Pszichológia és alkímiától eltekintve az alkímiával foglalkozó összes írást a Mysterium Coniunctionis eredeti kézirata tartalmazta, ezek azonban részben – így mindenekelőtt Az indulatáttétel pszichológiája – külön-külön láttak napvilágot. A sorozat eddig megjelent kötetei: Az elmebetegségek pszichogenezise (ÖM 3) Freud és a pszichoanalízis (ÖM 4) Az átalakulás szimbólumai (ÖM 5) Lélektani típusok (ÖM 6) Két írás az analitikus pszichológiáról (ÖM 7) A tudattalan dinamikája (ÖM 8) Az archetípusok és a kollektív tudattalan (ÖM 9/I) Aión (ÖM 9/II) A változó civilizáció (ÖM 10) A nyugati és a keleti vallások lélektanáról (ÖM 11) Pszichológia és alkímia (ÖM 12) Az alkimista elképzelésekről (ÖM 13) A szellem jelensége a művészetben és a tudományban (ÖM 15) A pszichoterápia gyakorlata (ÖM 16) A személyiség fejlődése (ÖM 17) A szimbolikus élet (ÖM 18/I) A szimbolikus élet (ÖM 18/II)

Európa egyik legnagyobb folyója. Ez már önmagában is érdekes volna, de a Duna ennél sokkal több. Közel háromezer kilométeres útja során tíz országot és annál is több népet érint. Óriási hajóút, vízi sztráda. Olykor határ is. És persze hagyomány, história, sors, kultúra. Közös sors és közös kultúra. Ovidius és Pindarosz. A francia pokoljáró dudás, Louis-Ferdinand Céline. Esterházy Péter, Claudio Magris, Nick Thorpe, August Strindberg és Tímár György. A Nibelung-monda hősei, akik a világhódító Attila udvarába igyekeztek. A török alattvalóként született szefárd zsidó, a később osztrák íróvá lett, majd Angliába sodródott bolgár–spanyol Elias Canetti. Patrick Fermor, akinek a ködös Albionban, miközben James Joyce Ulyssesét olvassa, a pesti Duna-korzó virágárus lánykái idéződnek eszébe. Mindannyian Duna-utazók, és mind szóhoz jutnak Száraz Miklós György magával ragadó esszéfolyamában. És még ki mindenki! Mikszáth, Széchenyi, Szabó Lőrinc, Ady, Balassi… Térben és időben is izgalmas vízi barangolásra invitálja olvasóját a szerző. Néhány ezer kilométer és néhány ezer év. Oda vissza, fel és alá, egyszer a főmederben, máskor a mellék- vagy holtágakon, de mindig a kultúra folyójának hömpölygő vagy csordogáló vizén. A könyv megvalósulásához hozzájárult  a PKÜ/MKA által támogatott jogtiszta Adobe szoftver.

Nézd meg, milyen színesek a húsvéti tojások, és lesd meg, hova rejti a nyuszi az ajándékot a barátainak! A piciknek szóló könyv kivágásaiba beférnek az apró ujjacskák, sőt a kis lyukakon át is lehet kukucskálni.   Az ötletes kukucskálókönyvet lapozgatva a legkisebbek is megismerkedhetnek néhány húsvéthoz kapcsolódó szokással: a tojásfestéssel, az ünnepi sütemények megsütésével, a húsvéti csokor feldíszítésével és a legizgalmasabbal: az elrejtett ajándékok megkeresésével. Másfél éves kortól ajánljuk.

Krimi az ókori Görögországból 9 éves kortól Izgalmas krimi Kalandos utazás a múltba Hiteles történelmi háttér Szószedet a korszak jellemző kifejezéseivel Függelék a történelmi tényekről Julian, Kim és Leon bűnözők nyomát kutatják a múltban. Ám az időutazások nem veszélytelenek… A Tempusz ezúttal i. e. 532-be, az ókori Hellászba repíti kis hőseinket, valamint elmaradhatatlan segítőjüket, az egyiptomi Kija macskát. Az idődetektívek lelkesen ismerkednek a versenyek lázában égő Olümpia városával, és szerencséjükre közelről követhetik Krotóni Milón felkészülését, aki birkózásban tör a győzelemre. Ám Milón családjában néhány különös baleset történik, így felébred a szörnyű gyanú: valaki tisztességtelen eszközökkel akarja befolyásolni a versenyek eredményét. Lehet, hogy egy mindenre elszánt vetélytárs a tettes? A merész időutazók gondoskodnak róla, hogy kiderüljön az igazság: leleplezik, ki az, aki megcsúfolja a játékok tisztaságát.A sorozatot a gyerekek mellett a történelem- és az irodalomtanárok figyelmébe is ajánljuk, hiszen általa könnyedén megszerettethető az olvasás, és a nebulók történelemismerete is észrevétlenül gyarapodik.   A sorozat kötetei: 1. Összeesküvés a Holtak Városában 2. Marco Polo és a Titkos Szövetség 3. A vikingek varázskardja 4. A Vörös Bosszúálló 5. Drake kapitány, a királynő kalóza 6. A jósda rejtélye 7. Kleopátra és a kobra 8. Oroszlánszívű Richárd 9. Michelangelo és a halál színe 10. Csalás Olümpiában 11. A fáraó halálának titka 12. A keresztes lovagok ezüstje 13. Hannibál, az elefántok ura 14. A szamuráj esküje 15. A berni csoda 16. Montezuma és az istenek haragja 17. Mozart és a kottatolvajok 18. Caesar és a nagy összeesküvés 19. Kém a Napkirály udvarában 20. Leonardo da Vinci és az árulók 21. Shakespeare és a fekete álarcos 22. Titkos jelek Pompejiben 23. A hamis király 24. Aranyláz a vadnyugaton 25. Ramszesz és a merénylet a Níluson 26. Kolumbusz és a lázadók 27. Az athéni arany istennő 28. Csapda a limesnél 29. Az utolsó lovag

Nina Faber, az idősödő hippi költőnő soha nem volt képes meghallani az idők szavát. A hetvenes években, amikor pályatársai komoly dolgokról írtak, neki különösnél különösebb ötletei támadtak. A nyolcvanas évek formai kísérletezései eleve halálra ítélték, majd a kilencvenes évek divatja mellett végképp nem tudott labdába rúgni. Az új évezred hajnalán talán lehetett volna némi élettere, de önbizalma mélyponton volt, rendszeresen ivott, s akik ismerték Ninát, meg voltak győződve róla, hogy eljárt fölötte az idő. Aztán eltűnt a radarról. Városi legendák keringtek az italtól való függőségéről, nyögvenyelős munkatempójáról, és egy állítólagos isztambuli szeretőről. Majd váratlanul hazatért, kiadta új kötetét Boszporusz címmel, és várt. Türelme egyre fogyott. Úgy érezte, el kell jöjjön végre az ő ideje. Vagy ha mégsem, akkor legalábbis ütött a leszámolás órája. „...a Doppler óta a legjobb regény.” (Stein Roll, Adresseavisen)

Velence – Európa Las Vegasa. Furán hangzik, ugye? Pedig tényleg számtalan színes, érdekes, néha pedig megbotránkoztató dolog történt itt az 1700-as években, ahová e könyv lapjain utazunk. Derítsük ki, milyen érdekességekről adtak hírt – akár vicces vagy épp fontoskodó hangnemben – a Köztársaság kémei! Ismerkedjünk közelebbről Casanova alakjával – történetében előkerülnek a bizarrul hangzó higanykúrák és a szifilisz, sőt még az óvszerek is! Nem maradhat el a kaszinók bemutatása sem, ahol a szerencsejáték mellett az önfeledt szexuális élmények, titkos légyottok is fontos szerepet játszottak. A kíváncsi olvasó beleveszhet a karneváli forgatagba, és még farsangi fánkra is ácsingózhat – emellett arra is fény derül, hogy a ciao, mint köszönés, szintén velencei gyökerekkel bír. Ikonikus festőművészeket, furcsa sorsú paloták történeteit, a színházi világ változásait és a kasztráltak szárnyaló dalnoki népszerűségét is megidézzük a könyv lapjain. Bepillantunk az Arzenálba, hisz itt készültek a Köztársaság kecses gályái, amelyek tengeri mérföldek ezreit szelték át, hogy a legkülönfélébb egzotikus fűszerekkel, drágakövekkel, színes-mintás kelmékkel, teákkal és ki tudja, még milyen specialitásokkal megrakva térjenek haza Velencébe. Miféle változásokat hozott a könyvnyomtatás elterjedése Velencében, vagy épp hogyan született meg a ma is ismert kurzív betűtípus, az Italic? Hogyan esett jókora késésbe a velencei közkönyvtár építése? Miért szorultak ki végül a főtérről a korábban ott lévő pici hotelek, a húspiac, a kis mozgó árusok és a latrinák? Megannyi színes történet! S akinek még ez sem elég, az kaphat ízelítőt a divat és a parókák igen különleges, korabeli világából, vagy beleshet a ma már 300 éves múltra visszatekintő, népszerű velencei kávéházba, a Caffe Florianba is.

Megtagadom, hogy alkut kössek. Megtagadom, hogy megbocsássak. Megtagadom, hogy felejtsek. Egy kora reggelen Oslo külvárosában két férfi véletlen találkozásának vagyunk tanúi. Tommy és Jim harmincöt éve nem látták egymást, de valaha a legjobb barátok voltak. Együtt nőttek fel egy apró kelet-norvégiai faluban – Jimet mélyen vallásos édesanyja nevelte, Tommy pedig testvéreivel együtt magára maradt szadista apjával, miután anyja megszökött a családtól. Egy napon elege lesz a folyamatos bántalmazásból, és egy baseballütővel eltöri apja lábát. Az apa ezután eltűnik, ő és testvérei pedig pár felhőtlen hét után nevelőszülőkhöz kerülnek. Tommy mára meggazdagodott, vadonatúj Mercedesszel jár, míg Jim szociális segélyen tengődik. Per Petterson szikár, hajszálpontos prózája szilánkonként eleveníti fel a múltat, és az olvasó szinte sorról sorra jön rá, hogyan és miért alakult úgy a szereplők élete, ahogy, és mi történik a sorsdöntő találkozás után.   „A Megtagadom szívbe markolóan szomorú regény a barátok és rokonok között szövődő, illetve elszakadó szálakról.” (The Independent) „Prózája olyan, mint az északi fény, keményen tiszta, mint az északi telek.” (The Guardian) „Remekmű… van olyan jó, mint a Lótolvajok. Nagyszerű, mesterien felépített regény: bepillantást enged szereplői legmélyebb érzéseibe, megdöbbentő, nyers olvasmány.” (Morgenbladet) Az év könyve (The Times, The Guardian)