Könyvek hol kapható? (árak, boltok)

Fred béka az időjárás titkait osztja meg fiatal olvasóival, és bepillantást enged kísérleti laborjába is. Megtudjuk, mi az időjárás és mi okozza az évszakok változását. Az otthon melegében olvashatunk a szélről, az esőről, a hóról vagy éppen a ködről. Megismerhetjük a szivárvány varázsát, az időjárás előrejelzésének hagyományos és tudományos módszereit. Bekukkanthatunk egy meteorológiai házikóba, és tanulmányozhatunk időjárási térképet is. A kihajtható ablakok mögött ismét érdekes titkok lapulnak, és ráadásként Fred béka még egy időjárásórát is ad ajándékba, melyet az olvasó egyszerűen összeállíthat. A Mit? Miért? Hogyan? sorozat 4. kötetét a felnőttek is együtt lapozhatják gyermekeikkel. A már hazánkban is közkedvelt Ravensburger-játékok közé tartozó képes szakkönyvsorozat kedves illusztrációkkal, a gyerekek életkorának megfelelő információkkal ad választ a rengeteg kérdésre. Minden egyes oldal új témakört jár körül, melyek részletgazdagságában a felnőttek segíthetnek eligazodni, akár egy-egy óvodai vagy kisiskolás foglalkozás keretében. A sorozat nyomdai kivitelezése egyedülállóan magas színvonalú. Fő különlegessége, hogy minden könyv közel 50 titkos ablakot rejt, melyek fedelét felnyitva a gyerekek kielégíthetik kíváncsiságukat. A sorozat kötetei: 1. Az építkezésen 2. A mi óvodánk 3. A tanyán 4. Időjárásunk 5. Közlekedj okosan! 6. Az óra és az idő 7. Az autók 8. A számok felfedezése 9. Fedezd fel a tested! 10. A világűr felfedezése 11. Teherautók, markológépek és traktorok 12. Állatok és kicsinyeik 13. Lovak és pónik 14. Hogyan működik? Technika az otthonunkban 15. A tűzoltók 16. A cirkusz 17. A vonatok 18. Dinoszauruszok 19. A kalózok 20. Honnan jön a kisbaba? 21. A rovarok 22. A lovagvár 23. Fedezd fel az érzékszerveid! 24. A foci 25. Az állatkertben 26. Földünk 27. Háziállatok 28. Veszélyes állatok 29. A gyerekorvosnál 30. Felfedezés és kísérletezés 31. Mit eszünk? 32. A balett 33. Gépek a gazdaságban 34. Mi történik a kórházban? 35. Repülővel utazunk 36. Karácsony 37. Bálnák és delfinek 38. A vikingek 39. Indiánok 40. Fedezd fel az erdőt! 41. Fedezd fel a hajókat! 42. Hercegnők 43. A rómaiak 44. Fedezd fel az óriásjárműveket! 45. Fedezd fel a hegyeket!

A gazdaságban, az építkezésen, az országúton és a városban rengeteg felfedeznivaló várja a kisgyerekeket. Ahogy a képes szótárt nézegetve megnevezik a tárgyakat, és beszélgetnek róluk, észrevétlenül fejlődik a szókincsük és a beszédkészségük.

Száraz Miklós György könyvének szövegei regényként és novellákként is olvashatók. Tíz fejezet, tíz történet, melyek mind a gyerekkor felhőtlen boldogságáról és rettenetes boldogtalanságáról szólnak. A főváros környéki falu, ahol az író főhőse mozog, a veszélyes gyerekjátékok és kalandok olykor kísérteties színtere kozmogóniai térré válik. Mert ezekben a balladai sűrűségű, sodró történetekben a gondtalan gyerekkor játékairól és kalandjairól kiderül, hogy nem játékok és nem kalandok, hanem a létezés olyan rítusai, beavatási szertartásai, melyek szigorú szabályok szerint zajlanak, és amelyekben ugyanúgy elbukhatunk vagy felemelkedhetünk, megtisztulhatunk vagy bemocskolódhatunk, mint a felnőttek világában.

Hogy élete első 1000 napján mit, mennyit és hogyan eszik a baba, annak nagy szerepe van abban, hogy gyermekből egészséges felnőtt váljék. Sok szülő úgy tekint a hozzátáplálásra, mint egy feladatra, amit 6–12. hónap közt „le kell tudni”, és azt gondolja, utána könnyebb lesz. Ám ez nem így van. A hozzátáplálás az első lépcsőfok az egészséges táplálkozás felé, s ha ebben az időszakban nem adjuk meg gyermekünk számára a megfelelő alapokat, akkor nehéz lesz visszatalálni a helyes útra. A kisgyermekkori táplálás sok nehézséget rejt magában, azon túlmenően, hogyan lehet kiegyensúlyozott, változatos étrendet biztosítani a gyermek számára, a dackorszak és az önállósodás folyamatából eredő étkezési kihívásokkal szemben is fel kell vérteznünk magunkat. Az egészségmegőrzés és -támogatás babakorban kezdődik – sőt, ha lehet, még hamarabb: már a pocakban. Dr. Bozó Dóra a legfrissebb tudományos eredmények és ajánlások figyelembevételével és önmaga gyakorlati tapasztalata alapján olyan kérdésekre válaszol könyvében, melyek a mai kisgyermekes szülőkben felmerülnek a hozzátáplálás buktatói során. Mikor és hogyan kezdjük el a hozzátáplálást? Hogyan haladjunk lépésről lépésre? Etessünk kanállal, vagy adjunk a baba kezébe kanalat? Milyenek a jó finger foodok? Mit, miből, mikor és hogyan igyon a gyermek? Hogyan csökkentsük a baba allergiára való hajlamát? Hogyan vezethetjük be étrendjébe biztonságosan a potenciálisan allergizáló élelmiszereket?...

A természet mitikus erejű ábrázolása ősi emócióink intenzív átélését szolgálja Per Petterson prózájában. A világhírű norvég írót csak a mélyben kavargó indulatok és éles érzelmek érdeklik: a szerelem, a féltékenység, a barátság, az árulás. A Lótolvajok páratlan sikerének kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (a német megszállás), a család (a család felbomlása) és a kívülálló, magányos férfi visszatérő motívumát. Olvassák a Lótolvajokat! A regény a legelső, tömör mondatoktól kezdve bűvkörébe von, ahogy fiatalságról, emlékekről és igen, lótolvajlásról beszél. Tudják, egy mesteri mesélő kezei közé kerültek. (Newsweek) Petterson szikár és megfontolt elbeszélési módja döbbenetes erővel bír… Egy fiú érzékelésének teljes intenzitásával adja át a veszteség érzését, de az új felhangokra is szert tesz az idősödő férfi tűnődő tudatosságában. (The New Yorker) „Vágtattak felém a lovak. Hallottam szaggatott lihegésüket, a faág egyre erősebben rázkódott alattam, egész lényemet betöltötte a paták dübörgése, és amikor megpillantottam a hozzám legközelebb eső ló pofáját, lábamat szétterpesztve lassan csúszni kezdtem lefelé, elengedtem az ágat, és a ló hátára ugrottam. Kicsit elvétettem az ugrást, majdnem a nyakába érkeztem, az állat lapockái a combomhoz ütődtek, hullámokban tolult fel bennem a hányinger. Amikor Zorro hajtotta végre ezt a mutatványt a filmben, könnyűnek tűnt… A ló szilajon rázta sörényét, gerince az ágyékomat verte. Egyre gyorsabban vágtázott, akárcsak a másik ló, így aztán fej fej mellett dübörögtünk a fatönkök között. Hallottam, amint Jon elkurjantja magát mögöttem: – Juhé!” (részlet a regényből) Per Petterson 1952-ben született Oslóban. Íróként 1987-ben mutatkozott be. 1990-ben egy tragédia során elveszítette szüleit, egyik testvérét és egy unokatestvérét. A baleset motívuma, a fiú szüleihez fűződő kapcsolata állt ezután prózájának homlokterében. A világhírt a Lótolvajok megjelenése hozta el számára. A művet többek közt angol, német és francia nyelvre is lefordították. Norvégiában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, a Kritikusok Díját, megkapott több francia díjat és az IMPAC díját, megelőzve olyan neves alkotókat, mint Salman Rushdie és J. M. Coetzee. A Lótolvajokat 2007-ben a New York Times az év öt legjobb szépirodalmi műve között tartotta számon. Lótolvajok (2009, 2018) Átkozom az idő folyamát (2012) Megtagadom (2015) Irány Szibéria (2018) A Lótolvajok című regény alapján Hans Petter Moland rendezett filmet:  

Abszurd humor, angol humor, szarkasztikus humor, szürreális humor, groteszk humor, keserédes humor, fekete humor, intellektuális humor, felforgató humor, szatirikus humor, ironikus humor, infantilis humor, nyelvi humor stb. Körülbelül a következő ezredfordulóig sorolhatnánk a filmekben potenciálisan felbukkanó humortípusokat: a nevetés és a filmművészet kapcsolata jóval szerteágazóbb és kiszámíthatatlanabb, mint talán azt elsőre gondolnánk. Ezért is igyekeztem az előző válogatáshoz, az 52 hátborzongató filmhez hasonlóan ebben a könyvben is a lehető legszemélyesebb módon és viszonylag széles merítéssel összeállítani a tartalomjegyzéket: klasszikus vígjátékok (pl.: Van, aki forrón szereti), híres kultfilmek (pl.: A nagy Lebowski) és kasszasikerek (pl.: Rendes fickók) mellé olyan kevésbé ismert kísérleti filmeket és szerzői remekműveket is beválogattam, amik nem biztos, hogy helyet kapnának egy átlagos komédiaválogatásban. Összességében tehát ez a könyv sem vállalkozik egy kerek műfajtörténet, pláne nem egy komédiakánon megrajzolására, inkább úgy érdemes rá tekinteni, mint egy erősen szubjektív, ám ezzel együtt sokszínű étlapra, amin mindenki megtalálhatja a neki megfelelő ízvilágot – és persze annak ellenkezőjét is, hiszen a filmtörténettel való ismerkedés mindig egyet jelent a saját (ízlés)határainkkal való ismerkedéssel is. Meg egyébként is: a nevetés akkor a legmaradandóbb, ha a torkunkon akad.

A versenyfutás az első atombombáért – a történelem izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete. Ezt a tudománytörténeti kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba története, benne olyan „szereplőkkel”, mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Robert Oppenheimer és Albert Einstein…   1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható! Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt ápoló és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek…   „Hubert Maniának olyan a stílusa, amely egyesíti magában a tudományos alaposság, az írói elegancia és az olvasmányosság nehezen összeegyeztethető elemeit.” – Süddeutsche Zeitung   Szilárd Leónak már csak el kell fordítania egy kapcsolót, és rá kell pillantania a képernyőre. „Néztük a felvillanásokat. Egy darabig figyeltünk, aztán lekapcsoltunk mindent, és hazamentünk”. Nem sokkal ezután Teller Ede zenélés közben egy különös telefonhívást kap. Épp a zongorája mellett ül, barátja hegedül, és azon fáradoznak, „hogy Mozart tényleg úgy szóljon, mint Mozart” – emlékezik vissza később a tudós. A hang a telefonban magyarul csak annyit mond: „Megtaláltam a neutronokat”, és ezzel leteszi a kagylót. A magányosan sétáló fickónak, aki a King’s Crown szállóbeli otthonába igyekszik vissza, többé nincsenek kétségei afelől, hogy a világot katasztrófa fenyegeti, ha a bizonyítékot, hogy az atombombához szükséges többletneutronok tényleg léteznek, nem tartja szigorúan titokban. (részlet) Hubert Mania (1954) német tudományos szakíró több ismeretterjesztő mű jegyzett szerzője: a tekintélyes német Rowohlt adta ki a Stephen Hawkingról szóló monográfiáját, majd alapos életrajzot jelentetett meg Carl Friedrich Gaussról. Jelen kötetében az első atombomba történetét beszéli el, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Lebilincselően mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos-szakmai és emberi irigységről, de a nagy kalandban részt vevők zsenialitásáról is.

Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland – mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címet elnyert Híd és a lezárást adó Pest a magyar irodalom korszakos alkotásai – egymással összefüggésben, de külön-külön is élvezetes olvasmányok. A vidékről fővárosba származott Tengődi Zoltán belakja, becsavarogja Budapestet, és párra talál. Egy ideig a Fiatal Művészek Klubja vezetője. Egy vak pap ráhagyományozza Porlódról szóló, meg nem írt regénye jegyzeteit. TZ kezdetben szánakozva nevet rajtuk, de rájön, hogy ezek is a saját megírandó műve felé viszik. A hetvenes évek tespedt Pestjét ismerjük meg a regényből. TZ az elejétől fogva a regényére készül, s a könyv utolsó bekezdése a Por kezdete. Örök körforgás. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

Mi az a lovarda? Hogyan kell ápolni a lovak szőrét és patáját? Milyen felszerelésre van szükség a lovagláshoz? Miért kell a lovakat patkolni? Hogyan lehet megtanulni lovagolni? Hogyan lehet lovon tornázni? A Mit? Miért? Hogyan? Matricás foglalkoztató sorozat a népszerű, kinyitható ablakokkal készült Mit? Miért? Hogyan? sorozat tematikáját követve az óvodás gyerekeket érdeklő témákat dolgozza fel. A kötetek tömören összefoglalt tudományos ismereteket és több mint 300 visszaszedhető matricát tartalmaznak. A matricák egy részének meghatározott helye van az adott oldalpáron – ennek megtalálásához nyújt segítséget a kötet utolsó oldala. Nagyobb részük tetszés szerint elhelyezhető, kreatívan kiegészítve a színes rajzokat. A Mit? Miért? Hogyan? Matricás foglalkoztató köteteivel A TANULÁS JÁTÉK.

Beleolvasok Tüncsi a világ legkülönlegesebb denevére! Ilyet se hallottak még a denevérek világában! Tüncsi, az ügyetlen kis bőregér – nem elég, hogy hatalmas lábai vannak. és bizony nagy szárnyaival is meggyűlik olykor a baja–, társaival ellentétben éjszaka alszik és nappal virgonc. Igaz, így sokkal több kalandban van része: megtanul biciklizni, megismerkedik egy macskával, és megment egy mókust a sas karmaiból. De legfőképpen barátokat szerez, és megtanulja, hogy a valódi boldogság, ha élményeinket másokkal is megoszthatjuk. Kedves altató történetek az esti összebújáshoz és a szép álmokhoz.