Könyvek hol kapható? (árak, boltok)

Négy barát, és egy közös titok: a cserfes Kim, az okos Julian, a sportos Leon és a rejtélyes egyiptomi macska, Kija. Az ő birtokukban van a Szent Bertalan bencés kolostor régi könyvtárának kulcsa. Ez a könyvtár rejt egy titokzatos termet, a Tempuszt, a félelmetes idő-teret, ahonnan bárki a múltba utazhat. A Tempusz az idő ritmusában lüktet. Ezernyi ajtó létezik, melyek a világtörténelem egy-egy évébe nyílnak. Ezeken az ajtókon keresztül például az ókori Rómába, vagy a fáraók Egyiptomába utazhatnak barátaink. Kija macska szintén a fáraók korából származik – a gyerekek az első kalandos időutazásukról hozták magukkal a jelenbe. Ha a három jó barát érdeklődni kezd egy izgalmas történelmi kor iránt, vagy egy titokzatos bűnügyi történet sejlik fel a múltból, a Tempusz segítségével odautaznak. A Tempusz az időutazókat mindig visszahozza a jelenbe. Juliannak, Leonnak és Kimnek csak vissza kell térniük pontosan arra a helyre, ahol a múltba érkeztek a kaland elején. Onnan aztán visszatérhetnek saját korukba. Ha a barátok utazása a múltban napokig tart is, a jelenben egyetlen másodperc sem telik el közben – s így senki sem szerez tudomást az idődetektívek titokzatos utazásairól… 1194-ben járunk. Oroszlánszívű Richárd angol uralkodó, a harmadik keresztes hadjárat vezére a Szentföldről hazafelé tart Angliába. útközben azonban támadás éri a vitézek kis csapatát. Ellenfelei elfogják a hős lovagkirályt, és bezárják egy bevehetetlen hegyi erődbe, Trifels várába. Szabadsága fejében nagy összegű váltságdíjat követelnek. Vajon célba ér-e a százezer ezüstmárka? A merész idődetektívek és új barátjuk, Blondel, az énekmondó veszélyes küldetésre vállalkoznak… A sorozat kötetei: 1. Összeesküvés a Holtak Városában 2. Marco Polo és a Titkos Szövetség 3. A vikingek varázskardja 4. A Vörös Bosszúálló 5. Drake kapitány, a királynő kalóza 6. A jósda rejtélye 7. Kleopátra és a kobra 8. Oroszlánszívű Richárd 9. Michelangelo és a halál színe 10. Csalás Olümpiában 11. A fáraó halálának titka 12. A keresztes lovagok ezüstje 13. Hannibál, az elefántok ura 14. A szamuráj esküje 15. A berni csoda 16. Montezuma és az istenek haragja 17. Mozart és a kottatolvajok 18. Caesar és a nagy összeesküvés 19. Kém a Napkirály udvarában 20. Leonardo da Vinci és az árulók 21. Shakespeare és a fekete álarcos 22. Titkos jelek Pompejiben

Temesi Ferenc novelláskötete felvonultatja a Kossuth-díjas író nyelvi és szövegbeli bravúrjainak színe-javát. Át- meg átjárható kontextusai, nyelvi szöveteinek szálai hol itt, hol ott bukkannak fel, s a megolvasás mélységén múlik, mennyi kapcsolódást fedezünk fel a kötet írásain belül, illetve azon túl, a többi Temesi-műhöz puzzle-szerűen illeszkedve. A könyv egy teljes emberi életen ível át. A gyerekkortól a kamasz- és egyetemistakoron át az érett felnőtt, majd korosodó férfi élethelyzeteit, gondolati síkjait és mindennapi gondjait-örömeit sodorva fel. De az élethelyzetek pőre leírásán túl mindegyik novellában ott csillog a szellem, a szellemesség, az irodalmi, a nyelvi és kulturális utalások sora, melyek felfedezése bravúros játék az olvasónak (is). A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

Csatlakozz a kislányhoz, akinek megszakad a szíve, mivel a szeretett cicája eltűnt. Anya és Apa segítségével indul keresésére, végül pedig nagy felfedezést tesz: Az igaz barátság mindent legyőz. 

Amikor már jó ideje járjuk a terápiás önismeret útját, és elváltunk mindenkitől, akitől kellett és lehetett – rájöttünk, hogy az apa sosem volt figyelme úgysem fog megérkezni, és az anya jelenléte sem, ahogyan az nekünk szükséges lett volna –, és úgy érezzük, a további terápiák se tudnak mit nyújtani, meg közben öregszünk is, s talán a gyermekeink is a maguk útját járják, akkor ott kinyílik a SEMMI. Ez egy olyan köztes létállapot, ami a VALAMI után jön, de még nem mutatja az előttünk álló mindenséget, sőt úgy érezzük, minden annyira töredezett, hogy EGÉSZ talán már nem is lehet. Sosem volt ilyen nehéz felkelni reggel és másnap újra felkelni és harmadnap még egyszer, mert már nem látunk magunk előtt semmit… Ekkor van a legnagyobb szükség önmagunkra. A semmi mélységes űrjének a megszelídítésére, a betöltésére. Ez a folyamat inkább belülről, mintsem kívülről kínálja a kapaszkodókat, és a szereplők, akik mind a semmiben találják magukat, elindulnak önmaguk felé, egyszer csak. „Tisza Kata könyvét olvasni kaland, mert a szakma által felhalmozott tudást és a terápiás gyakorlatot a pontos, eleven írói nyelv nemcsak közvetíti, hanem előtte jár, felismerésekhez vezet, mintha mindig is tudta volna ezt az ember, csak épp nem gondolta vagy nem mondta. A semmi alapélmény, mint a sivatag és a tenger. Van-e túlja, át lehet-e lábalni rajta, ez a kérdés. Az olvasót kibillenti, szembesíti önmagával, és nem csak – a többiekkel is szembe kell nézni, ha nézünk. Kádencia van, és ritmus – varázs. A nyelv többet tud, mint az egyén, többet, mint mindenki, többet, mint a tudomány. Azzal a valamivel érintkezik, amiről keveset beszélünk. A lélek is azzal a valamivel egy. A semmi egyedülség és kollektív élmény. Aki az értelmét keresi, a szabadságot keresi.” Vida Gábor, író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője

Léteznek olyan városok, melyek „lénye” sugárzik, köveikből árad, ömlik, páráll a múlt. Granada, Róma, Selmecbánya. Ezekben a városokban erősebbek az ízek, markánsabbak a színek és a formák, még a levegő zamata is más. Ezekben a városokban élőbb a muzsika és a dal. Ezeknek a városoknak aurájuk van. Utcáikon, tereiken, öreg házaikban, kongó kapualjaikban ott kísértenek régi századok neves és névtelen lakói. Pécs is ilyen város, ahol a múltra érzékeny ember bolygó árnyak, ismeretlen papok és suszterek, katonák, kisdiákok, régi boltosok, csúnya kislányok és szép delnők szellemei közt jár. Minden város mesél. Sétálsz az utcáin, bekukkantasz kongó templomaiba és udvaraiba, elmélázol a temetőkertjeiben, és a város lassan kitárulkozik. Pécs hajdani birodalmakról mesél. A Herkules oszlopaitól az Eufráteszig, a britanniai Londiniumtól az egyiptomi Thébáig terjedő hatalmas császárságról, Rómáról. Mesél ókeresztény vértanúk mennyországáról, az Isten égi birodalmáról, mesél a fényes padisah evilági szultánságáról. És persze mesél ünnepekről és hétköznapokról, pestisjárványokról, tűzvészekről, nagy ostromokról és háborúkról. Ha szívvel hallgatod, sok mindent megtudhatsz egy városról, de mindent soha. Mert a város él és örökké változik. Egyet állíthatunk csak biztosan, hogy amikor röpke ideig a térnek éppen ebben a szeletkéjében, a kövek, téglák és emberi életek eme kivételesen összerendeződött halmazában mozogtunk, láttunk valamit. És jó, ha tudjuk, hogy csak keveset láttunk, mert a nagyobbik rész örök titok marad.

Minden kisgyerek életében eljön a pillanat, amikor meg kell próbálnia vécébe pisilni. Ez történik Tomival is: egy napon vécéülőkét kap, melyet rögtön ki is próbál. Büszkén trónol a vécéülőkéjén – mint egy igazi király! És a végén a várva várt eredmény sem marad el. Tomi története megkönnyíti a szobatisztává válás folyamatát a kicsik számára.

Mitől lesz egy film hátborzongató? A történet, a stílus, a díszlet, a zene vagy mindezek összessége hordozza magában a félelemkeltéshez szükséges energiát? Ez a könyv a maga töredékes módján erre a kérdésre keresi a választ: az 52 hátborzongató film egy vállaltan szubjektív válogatáson keresztül mutatja be a filmi hátborzongatás széles spektrumát. A 2018-ban megjelent 52 kultfilm szerzője most is sokféle filmet vizsgál olvasmányos esszéiben: a horrorfilm klasszikusaitól kezdve (Frankenstein menyasszonya, Psycho) modern remekműveken át (Iszonyat, Ragyogás, A bárányok hallgatnak) a kortárs kultfilmekig (Tűnj el!, Fehér éjszakák) tart a válogatás, de terítékre kerülnek határfeszegető kísérleti alkotások és hollywoodi blockbusterek is.

„Mit csinál a markoló az építkezésen? Hogy bontják le a házakat? Mi mindent tud egy kotrógép? Mi történik a roncstelepen? Milyen markolók vannak?” – a mindenre kíváncsi apróságok ezernyi kérdést zúdítanak szüleikre-nagyszüleikre, mikor eldübörög mellettük egy-egy izgalmas munkagép, teherautó vagy lenyűgöző „dömper”. Órákon át képesek izgatott arccal figyelni a markolók mozgását, az óriási karok lapátolását – hogy ne csak figyeljék, hanem okos választ is kapjanak kérdéseikre, ebben nyújt segítséget a sorozat 12. kötete. Ismerjük meg a világot, lépésről lépésre – együtt, minden nap A Mit? Miért? Hogyan? Mini című sorozat a legkisebbekkel ismerteti meg környezetünk titkait. Kötetei egyszerű és szemléletes válaszokat adnak a kicsik kérdéseire. A játékos elemek, a kedves rajzok, a kinyitható ablakok és a kornak megfelelő magyarázatok a könyv minden oldalát élvezetessé teszik. A praktikus és „strapabíró” könyvet kétéves kortól ajánljuk. A sorozat kötetei:
 1. Repülőtér 2. Hajók 3. Pónik 4. Autók, teherautók 5. Ilyenek vagyunk 6. Az erdő 7. Cicák 8. Az évszakok 9. Mi csúszik, mi mászik itt? 10. Az éjszaka 11. Formák és ellentétek 12. Markolók 13. Hogyan öltözködünk? 14. A hegyekben 15. Dinók 16. Örülök, félek, haragszom 17. Mi nő ott? 18. Jön a kukásautó! 19. A vasút 20. Színek 21. Katicabogár 22. Hol laknak az állatok? 23. A tenger 24. Otthon 25. Hogyan közlekedj a városban 26. Jönnek a tűzoltók! 27. Nap, szél, eső 28. Futóbicikli 29. A kutyám 30. Óvodás lettem 31. Pisilés, fogmosás, fürdés 32. Állatsimogató 33. Traktorok 34. Mentőjárművek 35. Milyen színű? 36. Ma, holnap, most és mindjárt 37. Kisbaba születik 38. Mindjárt meggyógyulok + Állatlexikon + Az én világom lexikona + Járműlexikon  

Új kaland a már jól ismert Hibiszkusz nyuszival és barátaival! Itt a húsvét, és Hibiszkusz nyuszinak még meg kell festenie a hímes tojásokat. A barátai, Maxi egér és Medve Ricsi segítenek neki. Ajaj, ez bizony irtó pepecs munka, nekik pedig alig maradt idejük! Maxinak támad egy ötlete… vajon beválik? Mókás mese még mókásabb képekkel!

Egyik nap furcsa kis lénnyel találkoznak a Hódvár lakói: egy idegen hódkölyök vetődik a környékre. Alaszka nem olyan, mint ők: „a tengerentúlon született, fenn északon, ahol a nap laposan süt, rövid a nyár, és hosszú, hideg a tél”. Alaszka külsejében is különbözik tőlük, európai hódoktól: ő ugyanis egy kanadai hód. Ez azonban Robinnak nem akadály! Alaszka, Robin és Bunyó kutya között azonnal barátság szövődik, s már kezdődhet is a számtalan kaland. A Robin Hód kalandjai – Robin és Alaszka című meseregény az óvodás korosztálynak mesél egy kalandvágyó kis hód, Robin, és családja mindennapjairól. Vicces és kedves élethelyzetek sora bontakozik ki, melyekre a gyerekek önnön életükből is ráismerhetnek: versenyzés, megmérettetés, tanulás, barátkozás-barátság, a család fontossága, a bimbózó gyermekkori vonzalmak jelentősége és szépsége. A kalandok szórakoztató, „egyestés” kis fejezetekben kerülnek bemutatásra, bájos illusztrációkkal kísérve. A fejezetek elmesélése, felolvasása a gyerekeknek nagyszerű családi eseménnyé válhat, hiszen Turczi István finom humora nemcsak a gyerekeknek, hanem szüleiknek is örömet fog okozni. A kötet kiemelkedő érdeme, hogy a hódokról szóló történetek ismeretközvetítést is magukra vállalnak. Az élőhelyek, a valós hódok életkörülményei mind-mind megjelennek a műben, ezáltal az irodalom környezeti ismereteket is képes átadni az óvodásoknak. A magyar irodalomban régi hagyománya van annak, hogy az írók a gyerekirodalom területén is megmutatják tehetségüket. Miként annak is nagy tradíciója van, hogy a természetet, az élővilágot, illetve annak növény- és állatlakóit megszemélyesítés formájában viszik közelebb a gyermek olvasókhoz. Elég, ha Fekete István korszakos alkotásaira, illetve állatszereplőire gondolunk, akik meghatározták a mai felnőttnemzedék gyermekkorát. Talán Vuk, Kele vagy Bogáncs példája adta az ötletet Turczi István ismert és népszerű költőnek-írónak, hogy a gyerekirodalomban is letegye névjegyét, illetve állatszereplőt alkotva meghatározza, kibővítse a jövő gyereknemzedékének mesehős alakjait. Az illusztrációs feladatokat Horváth Ildi többszörösen díjazott grafikusművész, könyvillusztrátor vállalta magára. Turczi István olvas fel részletet a meséből:   A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.