Ungvári Tamás termékek hol kapható? (árak, boltok)

Ungvári Tamás történelmi egypercesei a számkivetettekért, a feledésre ítéltekért perelnek. A sziporkázó anekdoták számos szőnyeg alá söpört, eltitkolt eseményt idéznek fel, az ártatlanoknak állítanak emléket, az elfeledetteket támasztják életre – és sok-sok tanulsággal szolgálnak mindannyiunknak. Ungvári bölcs iróniával értelmezi a múltat, és ezáltal a jelent. Halványuló arcokat fest újra, elmerült eseményeket rajzol meg kivételes élességgel. A sarokban, mint egykoron a reneszánsz festményeken, az alkotó ül, és mesél… A feledés enciklopédiájának történetei a szerző előadásában hallhatók. Mindent Ungvári Tamásról a szerző saját blogján:  UNGVÁRI TAMÁS művei a Scolar Kiadónál Enciklopédiák I. A feledés enciklopédiája II. Az emlékezés enciklopédiája III. A halhatatlanság enciklopédiája IV. Az életem enciklopédiája Az enciklopédista (4 kötet díszdobozban) Kultúrtörténeti művek A hódító képzelet A szépség születése A tragikumról Bűnbeesés után Csalódások kora Labirintusok Nyomtalanul Új Beatles-biblia Felperzselt ország A Zuckerberg galaxis Kaland és gondviselés Mi az idő? Riportkötet A kérdező Regények A torinói lepel Hemingway háborúja Színműfordítások Drámák 1.    Arthur Miller: Az ügynök halála    Bertolt Brecht: Galilei élete    Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok    Tennessee Williams: A tetovált rózsa Arthur Miller: Üvegcserepek Neil Simon: A Napsugár fiúk Hangoskönyv A feledés enciklopédiája Ajánlók, interjúk, kritikák:  

Gólem – az anyagból gyúrt csodálatos lény számos alakban jelent meg az európai és a közel-keleti történelemben: hol szörnyetegként, hol emberbarát óriásként aszerint, miként ítélték meg teremtőjét, az istenfélő vagy gonosz rabbit. A Gólem-történet jellegében apokrif, kánonon kívüli legenda, melynek magvában ott rejlik számos teremtéstörténet. Ungvári professzor e legendakör eredetét és továbbélését, illetve a teremtés, alkotás lényegét magyarázza, felhasználva ehhez az okkultizmus és a kabbala vonatkozó ismereteit. Ungvári kultúrtörténete mágikus, misztikus utazás a földön túli dolgok világába.

A díszdoboz a következő Ungvári-enciklopédiákat tartalmazza: A feledés enciklopédiája, Az emlékezés enciklopédiája, A halhatatlanság enciklopédiája, Az életem enciklopédiája. Nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas irodalomprofesszor, a legnagyobb színházi sikerek hű tolmácsolója, amerikai egyetemek katedráinak máig keresett előadója, lebilincselő regények írója, megbecsült kritikus, a tévécsatornák és rádiók közkedvelt szereplője – mindez Ungvári Tamás. Sikere és munkabírása 85. életévébe lépve is töretlen: nap nap után láthatjuk és hallhatjuk a médiában, saját könyvei lassan könyvtárnyira rúgnak, nem szólva a sikerlisták élére került műveiről. Ungvári Tamás nagy sikerű „enciklopédiáiban” új műfajt teremtett: történelmi miniatűrjei, históriai groteszkjei a XX. század alig ismert történeteit tárják elénk: e kacagtató, máskor meg épp megríkató igaz mesékben az elfeledett és névtelen hősök éppúgy jelen vannak, mint a nagypolitika vezérei, a magyar kultúrtörténet alakjai vagy a Nobel- és Oscar-díjas hírességek. S a tolmácsolás hiteles, hiszen Ungvári a fél világot bejárva ismerősei és barátai között tudhatott olyan neveket, melyekről ma már kötetek szólnak: John Steinbecket, Orson Wellest, Romain Garyt, Füst Milánt, Déry Tibort… Ungvári Tamás különleges író, megbecsült mester. Mi lehet a titka? Talán az, hogy árad belőle a szellemes mesélőkedv, a történelem és az irodalom áhítatos tisztelete, a bölcsesség és a részvét – a feledést próbálja legyőzni a múlt felelevenítésével. Ungvári Tamás még az útlevelébe se engedi beírni a doktorátusát, szerinte az életrajza két szó: Ungvári Tamás. Vagyis a név. Azt vallja, hogy egyetlen dolgunk van e földön: a nevünknek jó hírt szerezni. Arra is büszke, hogy önálló műveit és fordításait folyamatos, félszázados munkaviszonyban alkotta meg mint főállású szerkesztő, dramaturg, főiskolai, majd egyetemi tanár, az irodalomtudományok akadémiai doktora Budapesten, majd Salzburg, München, Párizs, New York, Boston, Los Angeles katedráin. Díjakat és kitüntetéseket szerinte akkor kapott, amikor vagy összetévesztették valakivel, vagy éppen eljutottak az U betűhöz, de azért eddigi érmeire és diplomáira mégis büszke. Műveinek felsorolása ellen technikai okokból tiltakozott, túlságosan hosszú a lista. Fordításainak említését elfelejtette letiltani, így csak annyit, hogy Az ügynök halála, a Galilei élete, a My Fair Lady (G. Dénes Györggyel) az ő munkája volt. Meg A Napsugár fiúk, a Páratlan páros, A miniszter félrelép és még sorolhatnánk. A Széchenyi-díjas szerzővel együtt valljuk, hogy mindig az utolsó mű a legfontosabb. Ungvári Tamás, a bámulatos mesélő, Az enciklopédista című négykötetes mű írója. UNGVÁRI TAMÁS művei a Scolar Kiadónál Enciklopédiák I. A feledés enciklopédiája II. Az emlékezés enciklopédiája III. A halhatatlanság enciklopédiája IV. Az életem enciklopédiája Az enciklopédista (4 kötet díszdobozban) Kultúrtörténeti művek A hódító képzelet A szépség születése A tragikumról Bűnbeesés után Csalódások kora Labirintusok Nyomtalanul Új Beatles-biblia Felperzselt ország A Zuckerberg galaxis Kaland és gondviselés Mi az idő? Riportkötet A kérdező Regények A torinói lepel Hemingway háborúja Színműfordítások Drámák 1.    Arthur Miller: Az ügynök halála    Bertolt Brecht: Galilei élete    Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok    Tennessee Williams: A tetovált rózsa Arthur Miller: Üvegcserepek Neil Simon: A Napsugár fiúk Hangoskönyv A feledés enciklopédiája Interjúk, kritikák

Ungvári Tamás igaz történetei a kultúra, az irodalom, a művészet, a történelem híres vagy elfeledett szereplői köré szövődnek, és a szerelem, a kitartás, a bátorság, no meg a túlélés emberi oldalát próbálják felfejteni. Hősei még legnagyobb magasztosságukban is esendők, épp ezért oly lélekkel telien élők. A fejezetek Ungvári professzor négykötetes „Enciklopédiáinak” legjavából nyújtanak ízelítőt, halhatatlanná téve a kultúrtörténet vagy a privát történelem, a családi emlékezet sokszor feledésbe merülő sztorijait az emlékezés számára. Az ironikus, önironikus, humorral fűszerezett írások mögött végig ott rejtőzik Ungvári szelleme, szellemessége, egyetemes tudása, bölcsessége, az a kedély, mely örök túlélővé tette őt. Ungvári Tamás idén ünnepelte volna 89. születésnapját…

Ungvári professzor hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit  nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső – társadalmi, filozófiai és irodalmi – feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakirodalomra épülő, eredetileg 1985-ben megjelent művet Ungvári professzor a legújabb kutatások tükrében átdolgozta és kiegészítette.  UNGVÁRI TAMÁS művei a Scolar Kiadónál Enciklopédiák I. A feledés enciklopédiája II. Az emlékezés enciklopédiája III. A halhatatlanság enciklopédiája IV. Az életem enciklopédiája Az enciklopédista (4 kötet díszdobozban) Kultúrtörténeti művek A hódító képzelet A szépség születése A tragikumról Bűnbeesés után Csalódások kora Labirintusok Nyomtalanul Új Beatles-biblia Felperzselt ország A Zuckerberg galaxis Kaland és gondviselés Mi az idő? Riportkötet A kérdező Regények A torinói lepel Hemingway háborúja Színműfordítások Drámák 1.    Arthur Miller: Az ügynök halála    Bertolt Brecht: Galilei élete    Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok    Tennessee Williams: A tetovált rózsa Arthur Miller: Üvegcserepek Neil Simon: A Napsugár fiúk Hangoskönyv A feledés enciklopédiája

Ungvári Tamás eszmetörténeti panorámájában az IDŐ fogalmának lényegét kutatja, összefüggésben az irodalommal (ezen belül is a regény műfajával), a kultúrával, a filozófiával, a tudománnyal. A nagyszabású mű alapjául szolgáló kötetről (A regény és az idő) Örkény István ezt írta: „Ungvári Tamás az idő szemszögéből vizsgálja a regényt a műfaj kezdeteitől Proustig, Thomas Mannig, Joyce-ig, Kafkáig, Faulknerig. Nagy anyagismeretével, elemzéseinek alaposságával, a rejtőző összefüggések frappáns feltárásával talán többet ért el, mint amennyit akart. Könyve nemcsak a kutatókhoz és a mai regény bennfenteseihez szóló szakmunka (és mint ilyen: tudományos remeklés), hanem szellemes és olvasmányos útikalauz is azok számára, akik tájékozódni vágynak e birodalom új léptékű térképén A modern regénynek az időkérdés a kulcsa; ezt nyújtja át Ungvári az olvasóinak.” Jelen könyv A regény és az idő bővített, átdolgozott kiadása. UNGVÁRI TAMÁS művei a Scolar Kiadónál Enciklopédiák I. A feledés enciklopédiája II. Az emlékezés enciklopédiája III. A halhatatlanság enciklopédiája IV. Az életem enciklopédiája Az enciklopédista (4 kötet díszdobozban) Kultúrtörténeti művek A hódító képzelet A szépség születése A tragikumról Bűnbeesés után Csalódások kora Labirintusok Nyomtalanul Új Beatles-biblia Felperzselt ország A Zuckerberg galaxis Kaland és gondviselés Mi az idő? Riportkötet A kérdező Regények A torinói lepel Hemingway háborúja Színműfordítások Drámák 1.    Arthur Miller: Az ügynök halála    Bertolt Brecht: Galilei élete    Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok    Tennessee Williams: A tetovált rózsa Arthur Miller: Üvegcserepek Neil Simon: A Napsugár fiúk Hangoskönyv A feledés enciklopédiája

Pilpul. Vitatkozás. A talmudikus fejtegetésnek az a módszere, amely arra törekszik, hogy merész elmetornán a Szentírás vagy a Talmud valamely szavából meglepő éleselméjűséggel új értelmet és új vonatkozásokat hámozzon ki. A szó eredetileg borsot és átvitt értelmében csípősséget jelent, és már a Talmudban (Szóia 15.) is előfordul. A Pilpul vita, fejtegetés módszerének meghonosítását Pollák Jakab (megh. 1530) lengyel származású rabbinak tulajdonítják. Ungvári Tamás figyelme élete utolsó évtizedeiben mind erősebben fordult a „zsidókérdés” történelmi és kulturális gyökerei felé. Számos kötetben dolgozta fel ezt, s új és egyre táguló látószögből tekintett e súlyos és feldolgozatlan témára. Bízott a zsidó-magyar szimbiózisban, mely hite szerint megteremtené annak a lehetőségét, hogy az eltérő szellemi táborok végre ne egymással versengő emlékezetközösségekként, hanem a veszteségeket együtt gyászolva és közös jövőképet álmodva tekinthessenek egymásra. A legendás irodalomprofesszor, író, fordító (1930–2019) emlékezete, miként e kötetébe egybegyűjtött írásai is e reményt hivatottak táplálni.