Temesi Ferenc termékek hol kapható? (árak, boltok)

A szerző saját előadásában hallható hangoskönyv a 49/49 című regény teljes hanganyagát tartalmazza. Temesi regénye a szerelemérzés csodálatos hattyúdala – tele érzelemmel, indulattal, a veszteség és a beletörődés magasztosságával. „Már a történetünkbe is bele lehet szeretni. Valóban. A mi növögető, leheletünkkel simogatott, álmainkkal táplált, könnyeinkkel öntözött virágunk egyre szebb lesz” – írja Norvégiába szakadt kamaszkori szerelmének az idősödő író. Közel fél évszázad telt el azóta, hogy Ilona és Márk gimnazistaként egymásba szerettek, majd elsodródtak egymástól. Életük delén túl ismét összefonódik a sorsuk. A hangoskönyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

A Kossuth-díjas író a rendszerváltás után több száz oldalas besúgói jelentéseken rágta át magát, hogy kiderítse apja sorsát, a valahai iskolaigazgató, aztán 56 után meghurcolt, és segédmunkássá „lefokozott”, majd tanítóvá „visszaemelt” id. Temesi Ferenc életének önmaga előtt sem ismert titkait. Miként vetették ki hálójukat a besúgóhálózatok az egyszerű kisemberre? S miért is kellett épp őt megfigyelni? „Mindössze” három bűne volt: magyar volt, és keresztény, ráadásul gerinces ember, aki visszautasította az államhatalommal való együttműködést! A Kádár-korszak „puha” diktatúrája hogyan bánt az emberekkel, miként fonta át az árulás pókhálója a generációkat, a baráti kapcsolatokat, a mindennapok életét? Árulók és elárultak, becsapottak és csalódottak élete sodródik örökre egy fonattá a kádárizmus időszakában. Temesi édesapja figuráján keresztül a történelmünket meséli el, a spiclifülekkel tarkított kiskocsmázásokat, ahol a „nagytestvér” tényleg mindenkit figyelt, de nem idegeneken keresztül, hanem akár a családi barátnak hitt spiclik által. Így szivárgott be a bizalmatlanság és a társadalmat teljesen átható becsapottság érzése a nappalikba, s lettek a baráti sakkozások jelentések tárgyaivá. „Az ügynök a kádárizmus szimbóluma, szinte kifejezője volt lényegének. Derűlátó vélekedés szerint minden negyvenedik állampolgár, a szofisztikált elnyomást kiépítő rendszerben, besúgó volt. Vagy pénzért, vagy karrierért, vagy zsarolás hatására (és itt nagyon széles a skála), vagy mert ilyen is volt önként és dalolva. A jelentésírók följelelései gyakran magukon viselték a sietség, a gyors megfelelni akarás nyomát. Ilyenkor jobban megnyomták a tollat, hadartak az előadásban. Nem tudták, de éppen a jólértesültséget túlhajszoló, apró jelek buktatják le őket. Így azonosíthatók végül. Nem tudtam, hogy bennem egy rendőr szunnyad. Ami ebben a könyvben felébredt. Elfelejteni nem fogom. Azt se, hogy a paradicsomszósz vérből volt a levesben főtt hús mellé a kádári paradicsomban, csak nem vettük észre.” (Temesi Ferenc) A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

Temesi Ferenc novelláskötete felvonultatja a Kossuth-díjas író nyelvi és szövegbeli bravúrjainak színe-javát. Át- meg átjárható kontextusai, nyelvi szöveteinek szálai hol itt, hol ott bukkannak fel, s a megolvasás mélységén múlik, mennyi kapcsolódást fedezünk fel a kötet írásain belül, illetve azon túl, a többi Temesi-műhöz puzzle-szerűen illeszkedve. A könyv egy teljes emberi életen ível át. A gyerekkortól a kamasz- és egyetemistakoron át az érett felnőtt, majd korosodó férfi élethelyzeteit, gondolati síkjait és mindennapi gondjait-örömeit sodorva fel. De az élethelyzetek pőre leírásán túl mindegyik novellában ott csillog a szellem, a szellemesség, az irodalmi, a nyelvi és kulturális utalások sora, melyek felfedezése bravúros játék az olvasónak (is). A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

A nagy történetmesélőket mindig is foglalkoztatták a mesék, a legendák vagy épp az álmok trancendens világlátásai. Így van ezzel Temesi Ferenc is, akit korán rabul ejtett a folklór, s mindig is érdekelt a néplélek, illetve a különböző népek hol egymásba fonódó, hol külön mederbe terelődő kultúrhistórája. A Babonáskönyvben e szenvedélyének hódol, hiszen az olvasóknak az általa megismert babonákból nyújt át egy nagy csokorra valót. Megelevenednek itt a magyar mellett a brit, az amerikai, a francia, a zsidó, sőt az afrikai hiedelmek is. Az ábécérendbe szedett mű szócikkei novellafüzérként is olvashatók, de egyszerűen bárhol fel is csaphatja az olvasó, s már meg is tudhatja, milyen babonák fűződnek mondjuk a pávához, a halottidézéshez, a Tiszához vagy az esőhöz. A rengeteg forrásból építkező mű most új kiadásban, frissülve lát napvilágot. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

A Kossuth-díjas író regényének nemcsak a címe, de kulcsmotívuma is a híd. A híd, mely összekötettést biztosít a múlt és a jelen között, s egyben a célba érés, a „valahova jutás” szimbóluma is. Temesi Ferenc klasszikussá nemesedett trilógiájának első regénye a szótárregény műfaját megteremtő Por volt. Ennek sajátos, önéletrajzi folytatása a Híd, illetve a harmadik kötet, a Pest. Temesi két szálon futó művében Tóth Pál 1890-től 1980-ig ívelő története és a huszonöt éves Zoltán István 1970-es évekbeli sorsa kanyarodik egybe. Tóth Pál mozgalmas életének hátterében forradalmak, világháborúk zajlanak, a helyi és a nagypolitika gazemberei ölelkeznek össze s befolyásolják hősünk életét – míg a könyvtári gyakornokként dolgozó Zoltán István mindennapjai szinte mozdulatlannak rémlenek, teljesen tétlen életében az álmok utazásai jelentik a vigaszt. Ez az eseménytelenség betekintést enged a szűkkeblű országba zárt, a körülményeknek kiszolgáltatott fiatalság tehetetlenségébe, s ezen keresztül a hetvenes évekbeli Magyarország pangásába. Tóth Pál élete a tarot kártya 78 lapjának sorsszerűségében, Zoltán Istváné a kínai Változások könyve 64 kuájának véletlenszerűségében bomlik ki, a Temesire oly jellemző nyelvi bravúrokkal, tudatossággal és átgondolt szerkesztési elvekkel. Igazi csemege és szellemi kaland az irodalom rajondóinak. A hangoskönyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

Beleolvasok „Aki megnyeri a partit, még nem biztos, hogy jól játszott. Csak abban lehet biztos, hogy elkerült egy döntő hibát, amelyet az ellenfél kihasználhatott volna.” Egy kétszemélyes játékot, szerelmi játszmát követhetünk a végkifejletig Temesi Ferenc Királyáldozat című regényének lapjain. A lány mindössze tizenhét éves, a férfi a negyvenedikben jár. Huszonhárom év választja el egymástól Villám Verát és Tamási Gábort, amikor kezdetét veszi élet-halál harcuk. Gyötrő-vívódó viszonyukat – és általa még mennyi mást! –meséli el Temesi, háttérben a rendszerváltozás tusáival. S a szerelmi történetet egy valós, huszonhárom lépésből álló sakkmérkőzés szerkeszti mesterművé, melyet 1921-ben New Orleansban vívott egy Adams nevű amatőr játékos Torre Repetto nagymester ellen. Minden történetnek három oldala van. Az enyém, a tiétek és mindazé, ami a kettő között van. Ez a történet a harmadik fajta, még akkor is, ha rólam szól elsősoron. Rólam, aki felgyógyulásom alatt sakkrejtvényeket fejtettem, és már nagyon akartam sétálni egy jót. Nálam ez maximum ötszáz métert jelent. Kiballagtam a Mechwart térre, a bel-budai Bermuda-háromszög egyik nevezetes pontjára, melyet kicsit nagyképűen Mechwart-ligetnek hívtak. Néztem a szökőkút, a gyerekek és a kutyák játékait. Szomorú voltam, akár az ég, pedig még nem váltunk el, hétvégenként hazajártam főzni és játszani. És akkor a tér túloldalán, a betonasztaloknál megláttam a sakkozókat. (részlet)

Temesi Ferenc 1977-ben a „Látom, nekem kell lemennem” című novellafüzérével robbant be  a magyar szépirodalomba. E könyvében is már kiforrottan jelen van a szerzőre azóta is jellemző kísérletezőkedve, a műfaji határok átlépésének szándéka. Prózájának játékossága, nyeglesége, s az a bonyolult hangulati ötvözet, melyben a keserű és megrázó szemérmesen elrejtőzik a vidám, könnyed mögé. Egyszerre teremt mítoszt, és rögtön le is rombolja azt. Temesi már akkor is, és azóta is örök lázadó maradt. Könyvének főhőse Győző, az író ifjúkori alteregója. Az ő életútját követjük nyomon az 1950–60-as évektől, kisgyermek korától. A történetek egy kisvárosban, egy udvarban – ahol a kisfiú egymagában, mégis elszántan rúgja a bőrt –, egy iskolában – ahol afféle rossz kölyökként a padra firkál – és az egyetemen játszódnak – itt olvassa fel első műveit. Látjuk Győzőt, a hős világjárót, amint a város határából mégis visszatér, és a hősködő kamaszt, aki tulajdonképpen szívszomorítóan társtalan. Temesi biztos kézzel formálja anyagát, ügyesen bánik az érzelmekkel, a kifejezés árnyalataival. Játékossága, nyeglesége mögött a kamasz sérülékenysége, fokozott érzékenysége és szégyenérzete rejtőzik. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

Temesi Ferenc novelláskötetében híres, hírhedt és névtelen emberek vonulnak fel, élők és holtak, akik így vagy úgy, de meghatározóak voltak az író életében. Kitárulkozó életfoszlányok, olykor humoros, máskor fonákos történetek, melyekből-melyekkel formálódott Temesi alkotói világa. Az emlékek maguk is építőköveivé váltak a Kossuth-díjas szerző regényekből novellákba, novellákból regényekbe át- meg átjáró történeteinek. Ady Endre, Helyey László, Boncz Géza, Dankó Pista, Veress Miklós, Bartók Béla, Lou Reed, Weszely Ernő, Marshall McLuhan, Sára Sándor… csak néhány nagy név. De ott ülnek Temesi „asztalánál” a korán elhalt festők, megannyi alkotó- és osztálytárs, barát és kolléga, kínai bölcs és keresztény szent, sakkozó, kocsmai cimbora, meg ismeretlen edző, kinek nevét Temesi mentette meg az öröklétnek. A háttérben persze felsejlik a családi kötelék: az apa, az anya, a testvér alakja, a nagyanya, kinek aranyfogait a fegyőrnők verték ki Rákosi börtönében, és a gyönyörű Kati, akit az 5-ös út a 38-as kilométerkőnél az örök szerelem világába vitt.

Nyelvi és kultúrtörténeti lelemények, különleges formai építkezés, számos szellemi kaland – mindezt megtalálja az olvasó a Kossuth-díjas Temesi Ferenc regénytrilógiájának zárókötetében. A szótárregény műfaját megteremtő Por, az egykoron az ÉV REGÉNYE címet elnyert Híd és a lezárást adó Pest a magyar irodalom korszakos alkotásai – egymással összefüggésben, de külön-külön is élvezetes olvasmányok. A vidékről fővárosba származott Tengődi Zoltán belakja, becsavarogja Budapestet, és párra talál. Egy ideig a Fiatal Művészek Klubja vezetője. Egy vak pap ráhagyományozza Porlódról szóló, meg nem írt regénye jegyzeteit. TZ kezdetben szánakozva nevet rajtuk, de rájön, hogy ezek is a saját megírandó műve felé viszik. A hetvenes évek tespedt Pestjét ismerjük meg a regényből. TZ az elejétől fogva a regényére készül, s a könyv utolsó bekezdése a Por kezdete. Örök körforgás. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. (www.nka.hu)

Temesi Ferenc Kossuth-díjas író Por című szótárregénye a modern magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye – az első megjelenés óta eltelt harminc évben klasszikussá érett, mégis megőrizte frissességét és izgalmasságát. Az írói szótár formájú regény mára legendássá vált helyszíne: Porlód. Az a város, ahol a „por” és a folyó elleni küzdelem rányomja a bélyegét a mindennapokra, és vastagon belepi vagy épp magával ragadja a lelkeket. Együtt kell élni az „elemekkel”, sőt meg kell tanulni szeretni őket. Főhősének, Szeles Andrásnak, miként egész családjának sorsa eggyé forrt Porlóddal, szövevényes kapcsolatainak gyökerei itt markolják szívós erővel a talajt. Vágyak, mesék, mendemondák, pletykák és mítoszok sűrűn örvénylenek itt. Hihetetlen és hétköznapi, régi és közelmúltbeli történetek kovácsolják szerves egységbe a porlódiak életét: átvonul itt a történelem, minden kis szegletén otthagyja a nyomát, s lakóin is átsuhan. A kötet főhőse, Szeles András az ötvenes évek gyereke, a hatvanasok kamasza, a hetvenesek fiatalembere – így a magyar közelmúlt krónikása is. De Temesi Ferenc alkotása több a „porlódiság” lenyomatánál, több a nemzedéki, a család-, a város-, a szerelmes és az énregénynél: mindez együtt. Időben is hatalmas távot utazik be: majd 150 éven keresztül repíti az olvasót, 1833-tól 1973-ig.