Niall Ferguson termékek hol kapható? (árak, boltok)

Az ókori Babilontól egészen napjaink Hongkongjáig a hitelezés fejlődése éppen olyan fontos szerepet játszik a társadalom felemelkedésében, mint bármelyik technológiai újítás. Az olasz reneszánsz tündöklésének anyagi hátterét a bankok teremtették meg, a kötvénypiacok pedig a hétéves háborútól kezdve az amerikai polgárháborúig számos konfliktus döntő tényezőivé váltak. Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Éppen ezért akárhogy is megy éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.

A magyar olvasók előtt is ismert brit történész új munkájában leírja a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási jelentőséggel bírtak. Míg a 18. századi misztikus illuminátusok meglepően hatástalan hálózatot építettek ki – bár az azóta is az összeesküvés-elméletek középpontjában áll –, addig a 20. században a Cambridge Egyetemen döbbenetesen hatékony szovjet kémhálózat működött… Ferguson egyaránt képes jó sztorikkal szórakoztatni és tudományos rendet vágni a sikeresen működő társadalmi hálók bonyolult szövevényében. Az összefüggések rávilágítanak napjaink működésének menetére, legyen szó az internet vagy a Facebook társadalomformáló hatásáról. A világtörténelem fordulópontjainak ragyogó feldolgozása, beleértve a jelent is, mely a régi hatalmi hierarchiák és az új társadalmi hálózatok kialakulásának metszéspontjában áll. The New York Times bestseller.

A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által „a világ háborújá”-nak nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogyan azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen. Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a gyűlölet évszázadának paradoxona mögé kíván betekinteni. Rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A kutatás során elvezeti az olvasót a szibériai sztyeppétől a lengyelországi síkig, Szarajevó utcáitól az okinavai partokig, a guatemalai temetőktől a vérben ázó kambodzsai rizsföldekig. A szerző által kínált válaszok újszerűek, ugyanakkor meggyőzőek. Az ábrázolt időszakot fenekestől felforgatta a gazdaság szeszélyes kiszámíthatatlansága. A multikulturális közösségeket szétforgácsolta a gazdasági fellendülés és hanyatlás gyors váltakozása. Ráadásul ez volt az a korszak, amelyet alaposan megmérgezett a kibékíthetetlen faji különbségek gondolatköre. És mindenekelőtt ez lett a hanyatló régi birodalmak és a zsákmányra éhes, új államok közötti harc kora. Hogy ki nyerte meg „a világ háborújá”-t? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a „Nyugat”. Sőt egyesek „Amerika évszázadá”-ról beszélnek. Niall Ferguson szerint azonban a XX. század legjelentősebb változása nem más, mint a nyugati világ Ázsia fölött gyakorolt erőfölényének hanyatlása, amely 1904-ben Japán Oroszország feletti győzelmével vette kezdetét, és az 1978-as kínai gazdasági újjáéledésben csúcsosodott ki. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén A világ háborúja című mű forradalmi módon újraértelmezi a modern kort. Ajánlók, interjúk, kritikák:

A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által „a világ háborújá”-nak nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogyan azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen. Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a gyűlölet évszázadának paradoxona mögé kíván betekinteni. Rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A kutatás során elvezeti az olvasót a szibériai sztyeppétől a lengyelországi síkig, Szarajevó utcáitól az okinavai partokig, a guatemalai temetőktől a vérben ázó kambodzsai rizsföldekig. A szerző által kínált válaszok újszerűek, ugyanakkor meggyőzőek. Az ábrázolt időszakot fenekestől felforgatta a gazdaság szeszélyes kiszámíthatatlansága. A multikulturális közösségeket szétforgácsolta a gazdasági fellendülés és hanyatlás gyors váltakozása. Ráadásul ez volt az a korszak, amelyet alaposan megmérgezett a kibékíthetetlen faji különbségek gondolatköre. És mindenekelőtt ez lett a hanyatló régi birodalmak és a zsákmányra éhes, új államok közötti harc kora. Hogy ki nyerte meg „a világ háborújá”-t? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a „Nyugat”. Sőt egyesek „Amerika évszázadá”-ról beszélnek. Niall Ferguson szerint azonban a XX. század legjelentősebb változása nem más, mint a nyugati világ Ázsia fölött gyakorolt erőfölényének hanyatlása, amely 1904-ben Japán Oroszország feletti győzelmével vette kezdetét, és az 1978-as kínai gazdasági újjáéledésben csúcsosodott ki. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén A világ háborúja című mű forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.

A BESTSELLER 3. KIADÁSA! Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. A Mingek Pekingjében éppen a Tiltott Város építése zajlott, a Közel-Keleten pedig az oszmánok egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt. Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság – Aragónia, Kasztília, Franciaország, Portugália és Skócia – sem tett volna ránk kedvezőbb benyomást. Az a gondolat, hogy a következő fél évezred jó részében a Nyugat uralja majd a többieket, merő képzelgésnek tűnt volna csupán. Pedig így történt.   Mi lehetett az a nyugat-európai civilizációban, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat „gyilkos alkalmazásában” keresendő, amelyek nem mások, mint a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka. Manapság a kulcskérdés az, vajon a Nyugat elveszítette-e a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson. Civilizáció című mű különleges világkörüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy- csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban fekvő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága büszke tornyaitól Vencsou számos titkos templomáig. Vitorlásokról, hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról, oltásokról, a farmernadrágról és a kínai bibliákról szól ez a történet. A modern világtörténelem meghatározó narratívája.  

A katasztrófákat természetükből adódóan nehéz megjósolni. Egy-egy katasztrófa bekövetkeztekor azonban nem árt felkészültebbnek lennünk, mint annak idején a rómaiak voltak a Vezúv kitörésekor, vagy a középkori britek a pestis idején. Végül is ma már fel vagyunk vértezve a tudomány eredményeivel. Ennek ellenére 2020-ban a Kínából érkező új vírussal szemben számos fejlett nyugati ország nem tudott hatékonyan fellépni. Vajon miért?  A Végzet számos diszciplína eredményeire építve nem csupán történelmi áttekintést nyújt a különféle katasztrófákról, hanem általános elméletet is alkot, és megmutatja, miért kezelik egyre rosszabbul a mindinkább bürokratikussá és összetetté váló politikai rendszerek a hirtelen jött csapásokat. A Végzet egy történelemlecke, amelyet az egész nyugati világnak sürgősen meg kell tanulnia, ha a következő súlyos válsággal szemben hatékonyabb fellépést várunk magunktól, és ha nem szeretnénk végleg és visszafordíthatatlanul lehanyatlani.