Ian McEwan termékek hol kapható? (árak, boltok)

1962 júliusában egy fiatal szerelmespár az esküvője napján megérkezik egy tengerparti hotelbe. Minden tökéletesnek látszik – a kilátás, a pazar vacsora, a finom bor –, a fiú nem sejti, hogy a lány szörnyű titkot hordoz. Mindketten félnek a közelgő nászéjszakával kapcsolatos érzéseikről beszélni, és egyikük sem tudja még, hogy e néhány óra történései egész életükben kísérteni fogják őket…     Ian McEwan regénye egyszerre korrajz és pszichológiai látlelet, félelmetes tanúságtétele annak, hogyan hatja át a társadalom prüdériája és konzervativizmusa az egyes ember életét. A regény kimerevít egy pillanatot, a nászéjszaka estéjét, mely a két fiatal életének esszenciáját hordozza, és lényük, kapcsolatuk lényege sűrűsödik össze ebben a néhány órában. A vékony könyv súlyos és rétegzett tartalmat hordoz – számos kérdést felvet kultúra és test viszonyáról, elfojtásról, egymás megszólításának nehézségeiről. „Az ő értelmezésében nem lehet szavakkal megnevezni a történteket, mert nem létezik olyan közös nyelv, amelyen két épelméjű felnőtt le tudná írni egymásnak, hogy mi történt. S hogy vitatkozzanak rajta, azt még kevésbé tudta elképzelni. Ezt nem lehet megvitatni. Gondolni sem akart rá, és remélte, hogy Edward hasonlóan érez. De mi másról beszélhetnének? Mi másért lennének itt, a tengerparton? A tárgy olyan szilárdan állt közöttük, akár egy domborzati alakulat, egy hegy, egy szirtfok. Megnevezhetetlenül, kikerülhetetlenül.” (részlet a regényből)

A Man Booker-díjas Ian McEwan a kortárs brit irodalom méltán kultikus szerzője – talán nem túlzás azt mondani: a legnagyobbja. Művei nem pusztán regények, hanem szellemi kihívásoktól burjánzó műalkotások. McEwan nevét ismerik a magyar olvasók is: az Amszterdam, az Őrült szerelem, a Vágy és vezeklés, a Szombat csak néhány példa a brit mester hatalmas életművéből.  A szép Serena, zsebében friss cambridge-i matematika diplomával, szívében egy felfoghatatlanul kegyetlen szakítás fájdalmával, majdnem véletlenül kerül a brit titkosszolgálathoz. A hetvenes évek elején járunk, az ír zavargások, a hidegháború, az energiaválság idején. Serena imád olvasni, és ennek a szenvedélyének köszönheti, hogy különleges küldetéssel bízzák meg: ajánljon föl egy kulturális fedőszervezet nevében csinos ösztöndíjat egy tehetséges, a szó szabadsága mellett elkötelezettnek látszó, fiatal írónak. Kémtörténet? Korrajz? Valóság és fikció, szerelem és árulás összefonódása? Ez mind – mesterien, ahogy McEwantól megszokhattuk.

Az Egyesült Királyság elvesztette a Falkland-szigeteki háborút, Margaret Thatcher Tony Benn-nel harcol a hatalomért, Alan Turing, a modern számítógép-tudomány atyja áttörést ér el a mesterséges intelligencia kutatásában – a nyolcvanas évek alternatív Londonjában piacra dobják az első sorozat élethű emberi robotot. Charlie célok nélkül sodródik, amikor új lakó költözik a szomszédba: Miranda. A fiú elhatározza, hogy örökségéből megvásárolja az egyik Ádámot, és Mirandával együtt programozza be a személyiségét, hogy így kerüljön közelebb a lányhoz. Ádám szép, erős, okos és jólelkű – hamar szerelmi háromszög alakul ki közöttük. Miranda múltjából szörnyű titokra derül fény, és hármójuknak súlyos morális dilemmával kell szembenézniük. McEwan egyszerre nyugtalanító és szórakoztató regénye számos kérdéssel szembesíti olvasóját: Mi teszi emberré az embert? A tettek vagy az érzések? Megértheti-e egy gép az emberi lélek működését? A provokatív és borzongató történet arra is figyelmeztet, hogyha az ember túl messzire megy a technikai fejlődés útján, előfordulhat, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás…