Fráter Erzsébet termékek hol kapható? (árak, boltok)

Biblia és étkezés? Csak látszólag távol álló fogalmak! A Szentírást olvasgatva az emberiség ezen „életbevágó” tevékenységének számos vonatkozása tárul elénk, és kérdések sora merül fel. Mi a tejjel és mézzel folyó föld? Mi volt a bibliai időkben a legnépszerűbb étel? Miért törik a kenyeret, miért nem vágják? Milyen böjti ételeket ettek? Aki receptekre számít, talán csalódni fog, aki azonban kíváncsi arra, hogy miért kellett a vizet borozni, hogyan tud a só megízetlenülni, és miért evett Dániel csak zöldségeket, az örömét leli majd e könyvet lapozgatva. A szimbolikus vacsorák, a manna, a szent és áldozati ételek pedig mind arra mutatnak, hogy táplálék nem csak a testnek jár. Ismeretre és Isten üzeneteire éhesen olvassuk A Biblia ételeit, és mellé a Bibliát! Mindenki eszik! Nincs még egy olyan tevékenység, mely ennyire kiterjedten érintene minden embert a Föld kerekén. A Biblia is rendkívül sokszínűen mutatja be a kor emberének étkezését, a mezőgazdálkodás elemeit, az élelmiszer-előállítás mozzanatait, a táplálkozási szokások furcsaságait, és azt is, amikor nem volt mit enni. Ám az evés nemcsak mint a mindennapok rendjébe beilleszkedő rítus jelenik meg a Szentírás lapjain, hanem szakrális vetülete és gazdag jelképrendszere is fontos szerepet kap. Isten többet akar adni, mint pusztán ételt. Jól példázza ezt a legnevezetesebb bibliai étkezések, a páskavacsora és az úrvacsora jelentősége: a hívők örömlakomával ünneplik mindazt, amire hálaadással tekintenek. Könyvünk nem az egzakt tudományosság igényével tárja fel a bibliai ételek, a táplálkozási szokások, a mindennapi vacsora, a szent és áldozati étkezések részleteit, hanem egy bibliaolvasó ember, vagyis a szerző kíváncsiságát, istenismeretének vágyát fonja össze a hagyományokat még őrző ázsiai népek között átélt tapasztalataival. A Biblia ételei a 2017-ben megjelent A Biblia növényei című mű folytatása abban az értelemben, hogy bibliaolvasó biológusként ragadja meg a témát, a Szentföld mezőgazdaságának, ételeinek és táplálkozási szokásainak bibliai vonatkozásait. A kiadvány a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

Gyönyörűen illusztrált kötet a növényvilág legendáiról – mesékkel, botanikai leírásokkal. Régen az erdők és a hegyormok, a füves puszták és a félsivatagok az emberi közösségek természetes életterei voltak, s alig van olyan nép, melynek meséiben, mondáiban ne szerepelnének a környezetükben élő növények. Táplálékként, gyógyszerként hasznos voltuk, az évszakok váltakozásához kötődő látványos életciklusuk, meg-megújulásuk és virágaik elbűvölő szépsége megragadta az ember képzeletvilágát. A mesebeli égig érő fák, az életfa jelképek, a mondabeli hősökhöz vagy eseményekhez kapcsolódó, szentként tisztelt, gyakran nemzeti szimbólummá magasztosult növényfajok mind-mind azt bizonyítják, hogy a növények nem pusztán életünk hasznos tárgyai, hanem mindig is jóval többet jelentettek az emberi kultúra számára. Mesekönyvünkkel egy nyúlfarknyi válogatást szeretnénk adni abból a hallatlanul gazdag kincsestárból, amelyet a különböző földrészek és népek kultúrája tár elénk. A történetek között olvashatók népmesék, eredetmondák, legendák egyaránt, Debrecentől Karthágóig, Szent László királyunk udvarától Sziddhártha herceg palotájáig. S mert azt szeretjük, amit ismerünk, ne csak a csodálatos képekkel illusztrált „növényes meséket” olvassuk nyitott szívvel, hanem a botanikus jegyzeteit, a „mesés növényekről” szóló leírásokat is!

Zsúptető, vesszőseprű, szalmazsák, sétapálca, csutkababa… lehet, hogy a régmúlt tárgyainak tűnnek, de gondoljunk egy szép kenyereskosárra, egy borospalackra parafadugóval, a kandalló mellett álló fáskosárra, vagy egy csinos raffiatáskára, egy elegáns panamakalapra… a műanyagok és gyári termékek sohasem tudnak győzedelmeskedni felettük. A természetes eredetű kézműves tárgyak ma reneszánszukat élik, az ember valami ősi ösztönnel fordul újra feléjük. Növény és ember találkozása nemcsak a konyhában mutat páratlan változatosságot! A növényi eredetű kézműves termékek ugyanúgy megmutatják az emberi kreativitás gazdagságát, a mesteri kézügyességet, valamint a növényvilág hihetetlen diverzitását is. A sokféleség gyönyörködtet!   „Az jól ismert, hogy milyen sokféle növényi terméket fogyaszt az emberiség, ám növény és ember találkozása nemcsak a táplálkozás terén jelent páratlan változatosságot. A különböző céllal és alapanyagból készült kézműves termékek ugyanúgy megmutatják nemcsak az emberi kreativitás gazdagságát, hanem a növényvilág hihetetlen diverzitását is. Valamikor, és maradványaiban még ma is, az ember rendkívül változatosan használta a termesztett és a természetben fellelhető növényeket is, amikor legfontosabb használati tárgyait készítette. Az élővilág, a növények ismerete, a hagyományos ökológiai tudás, a gyakorlati tapasztalat és annak átadása az új nemzedéknek a mindennapi élet fontos és szükséges része volt. Az ember természeti környezetének adottságait felhasználva hozta létre és rendezte be épített környezetét is. A néprajztudomány anyagi kultúrára vonatkozó ismeretének egyik fontos forrása a mindennapi élet hagyományos tárgyainak vizsgálata. A népi építkezés, a gazdálkodás és táplálkozás, a kézművesség, a népviselet és a népi tárgykultúra is kezdetektől fogva a kutatások érdeklődésének központjában áll. Az éghajlati, földrajzi és az ezzel járó vegetációbeli különbségek nyomán más és más alapanyagot és sokszor más technikát használnak a tárgyak készítésére, de a funkció és a praktikum sok azonosságot eredményez a különböző földrészeken fellelhető kézműves termékek esetében. Az etnográfia tudománya a kultúra anyagi objektumainak szerepét és készítési technológiáját vizsgálja. Könyvünk új oldalról közelíti meg a tradicionális, mindennapi tárgyak bemutatását. Azt vizsgáljuk, hogy az ember a környezetéhez való funkcionális alkalmazkodás eredményeképpen, a célszerűséget előtérbe helyezve, milyen sokszínűen ragadja meg az őt körülvevő természet kínálatát, milyen sokrétűen hasznosítja annak adottságait, az életterében fellelhető növényeket. Vagyis a jól ismert, más esetben egzotikus tárgyakon kívül azok alapanyaga, a növények is ugyanolyan nagy hangsúlyt kapnak, hogy ezzel is bemutassuk a biológiai sokféleség néprajzot is érintő oldalát. Munkánkban kevesebb hangsúly esik a faanyagokra, a fából ácsolt vagy faragott tárgyakra, hisz ezeknek nagyon bőséges, kiváló erdészeti és faipari szakemberek által írt irodalma van, és a Földön található megmunkálásra alkalmas fafajok sokaságának tárgyalása szétfeszítené könyvünk keretét, és aránytalanságot eredményezne, elterelve a hangsúlyt a növényi eredetű alapanyagok sokféleségének gazdagságáról. A könyv szerkezete úgy épül fel, hogy a növények részletes bemutatása egy-egy fejezet végére kerül, az olvasó számára jól elkülönítve. A több fejezetben is előforduló növényekről természetesen csak egy helyen található részletes leírás, ezt a többi fejezetben kis nyilakkal jeleztük, és a növénynévmutató segítségével is könnyen megkereshető. Az egész Földet átfogó hatalmas témakörön belül ez esetben a Kárpát-medencén és Európán kívül elsősorban Ázsia tárgykultúráját vizsgáljuk. A fényképek egy része is ott készült, de a saját tárgygyűjtemény, valamint a Nemzeti Botanikus Kert szabadföldi és üvegházi, egyedülállóan gazdag élőnövény-gyűjteménye is fontos alapja volt a tárgyak és a növények dokumentálásának.” (Részlet a könyv bevezetéséből) Olvasószoba Fráter Erzsébettel: A kiadvány az MTA támogatásával készült.

„Fedezzük fel kertörökségünket, járjuk be e pompás vagy szerényebb kerteket! Séta közben évszázados famatuzsálemekre, egzotikus növénykülönlegességekre, különös kerti építményekre, romokra és grottákra bukkanhatunk, és a történetükben rejlő titkokat és fordulatokat ismerhetünk meg.” „A kastélykertek, arborétumok, történeti és gyűjteményes kertek hazánk érdekes és látványos helyei. Jóllehet az épített örökségek, kúriák és kastélyépületek mellett e kertek is felbecsülhetetlen nemzeti értéket képviselnek, kevesebb figyelmet kapnak. Könyvünk ezt a hiányt igyekszik pótolni azzal, hogy széleskörűen bemutatja pompás történeti kertörökségünket, valamint az újabb élőnövény-gyűjteményeket, határainkon belül és túl. A kertművészeti értékek és botanikai különlegességek mellett a kertek fordulatos története, hajdani arisztokrata tulajdonosaik élete is megelevenedik a mű lapjain, így nemcsak a növények és szép kertek szerelmesei, hanem a történelem iránt érdeklődők is örömmel forgathatják a könyvet. A bevezető rövid magyar kerttörténeti áttekintést ad, a függelékben kislexikon segít eligazodni a kertművészeti fogalmak között, a mutató a legjelentősebb családok és földrajzi helyek között igazít el, az irodalomjegyzék pedig további olvasásra buzdít. A 75 kertet bemutató, fényképekkel gazdagon illusztrált könyv nem titkolt szándéka, hogy olvasóinak kedvet csináljon, és minél többen kerekedjenek fel, látogassák meg e gazdag „élő múzeumokat”, tájépítészeti alkotásokat, hazánk épített természeti kincseit.”